A február 24-én elindított háború nagy ijedelmet váltott ki az energiapiacon, amelynek hatására a gáz ára március 7-én csúcsosodott megawattóránkánt 170 euró fölött.
Ezt követően az ár visszacsúszott 100 euró környékére egészen május végéig, amikor az uniós vezetők megállapodtak a hatodik szankciós csomagról. Ennek hatálya kiterjedt az Oroszországból a tagállamokba szállított nyersolajra és kőolajtermékekre. A csővezetéken szállított nyersolaj ideiglenes kivételt kapott a korlátozás alól. Ezt követőn augusztus 26-ig szinte töretlenül emelkedett a gáz ára, egészen 350 euróig.
Most viszont úgy tűnik az energiapiac teljesen kiárazta a szankciós felárakat. Immár újra ott vagyunk, annál a tarifánál, ami a háborús kockázatok beárazását tartalmazza, vagyis 170 euró környékén. Az irányadónak számító TTF holland gáztőzsdén a legközelebbi, novemberi határidőre megawattóránként tegnap még 170 euró volt az ár, ma már viszont 159 és 169 euró között lehetett gázt venni.
A TASZSZ magyarázata szerint a gáz árának a csökkenése részben azzal függ össze, hogy az európai föld alatti gáztározók (UGS) készletei közelítenek a maximumhoz, már mintegy 90 százalékban megteltek. Korábban az EU-országok arra tettek ígéretet, hogy 2022-2023 telére legalább 80 százalékra töltik fel az UGS-létesítményeket. Árcsökkentő hatású az is, hogy az EU-ban melegebbre fordult az idő, és jelentősen nőtt a szélenergia-termelés átlagos részesedése a villamosenergia-termelésben: szeptemberben körülbelül 13,5 százalékra, október eleje óta pedig több mint 21 százalékra. Ennek növekedése azzal jár, hogy csökken a gáz háztartási és ipari felhasználása, ami viszont növeli a tartalékképzés ütemét.
