Visszatérve az első kérdésre: a Himalája Befektetési Alapban nem található meg feltétlenül olyan eszköz, amelyet 2019 óta folyamatosan tartunk. Ennek hátterében részben a stratégiánk módosítása, részben az aktívabb kereskedési szemléletünk áll.
A választások óta jelentősen felértékelődtek a magyar eszközök az általános piaci optimizmus hatására. Ez mennyire látszik meg a Himalája Befektetési Alap összetételében?
A választások hetében a magyar blue chipek, az OTP, a Richter és a Magyar Telekom papírjaiból vásároltunk, ami utólag jó döntésnek bizonyult, de erre is spekuláltunk. Emellett devizapozíciót vállaltunk: eladtunk EUR/HUF-ot, a meglévő eurónkat leváltottuk forintra.
Fotó: Klasszis Média / Dala Gábor
Továbbra is bízunk a magyar gazdaságban. Az új kormány elkötelezett az euró bevezetése mellett, amelyet meg fog előzni az ERM II árfolyamrendszerbe történő belépés. Ezt követően lehet majd érdemben beszélni az euró bevezetésének pontos feltételeiről. A maastrichti kritériumok kapcsán pedig nagyon fontos lesz, hogy ezeknek a teljesítése mennyire lesz kemény vagy éppen puha feltétel.
Ha az euróövezet is szeretné, hogy csatlakozzunk, akkor valószínűleg be fogjuk tudni vezetni a közös devizát. Ha viszont nem, akkor azért nehezebb lehet teljesíteni a feltételeket.
Miközben a teljes képhez az is hozzátartozik, hogy már nagyon régen hozták meg a maastrichti kritériumokat (1992-ben - a szerk.), azóta pedig az államadósság mindenhol elszaladt. Ezt a rátát visszahúzni egy 60 százalékos szintre (jelenleg GDP-arányosan 77,9 százalékon áll - a szerk.), pláne a jelenlegi kamatkörnyezetben, finoman fogalmazva is nagy feladat.
