A fenntarthatóság szempontjából legkedvezőbb csomagolás, a hordós kiszerelés 2024. évi forgalma 394 ezer hektoliter volt, 2,1 százalékkal nőtt, míg a hasonlóan környezetbarát, újratölthető üvegcsomagolásban értékesített sörök volumene már csak a 2018. évi érték felét, mindössze 725 ezer hektolitert ért el.

Tavaly nőtt a legkedveltebb kiskereskedelmi kiszerelés forgalma: a 4 millió hektoliter dobozos sör 72 százalékra emelte e csomagolás arányát a teljes belföldi sörforgalomban. Az egyutas, nem újratölthető üveges sörök – melyek jellemzően a prémium termékek kiszerelései – forgalma 6,9 százalékkal nőtt, elérte a 239 ezer hektolitert. A gazdaságos kiszerelésre jellemző PET-palackban értékesített sör volumene 5,5 százalékkal 281 ezer hektoliterre csökkent.

A sörszövetség összesítése szerint az öt legnagyobb sörgyártó költségvetési befizetései 2024-ben 6,8 százalékkal 95,9 milliárd forintra nőttek, a forgalom növekedésének mértékénél jóval nagyobb arányban. Emellett a magyar sörgyártók további 4,5 milliárd forinttal járultak hozzá a hulladékgazdálkodást működtető MOHU bevételeihez, ami dobozonként közel 10 forintot jelentett 2024-ben, a sörök átlagos polcárában. A jövedéki adó 42,7 milliárd forintot, az áfabefizetés 45,3 milliárd forintot tett ki az öt legnagyobb gyártó részéről 2024-ben.

Az iparág közvetlenül foglalkoztatott munkavállalóinak létszáma tovább nőtt az öt legnagyobb magyar gyártónál, és 2024-ben elérte az 1646 főt. A teljes söripar az Oxford Economics szerint Magyarországon összesen 33 ezer ember számára nyújt stabil, biztos foglalkoztatást közvetlenül a gyártás vagy közvetetten a termékek kereskedeleme és a vendéglátás területén – ismertette Kántor Sándor.