Elképesztő drágulás ment végbe a lakáspiacon néhány év alatt

2022. harmadik negyedévére, a 2015-ös szintet 100-nak véve, a hazai lakásárindex elérte a 256 százalékot, azonban a drágulás üteme és a forgalom is egyértelműen lelassult. Bár a KSH és az Eurostat legfrissebb adatai sem biztatnak közeli fellendüléssel a lakáspiacon, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerint a kereslet és az árnövekedés megtorpanása várható volt, természetes folyamatnak vagyunk tanúi, melynek lehetnek nyertesei is.

2023. január 20.

Piac&Profit

Fordul vagy továbblendül? – ez sokak dilemmája az ingatlanpiac friss híreit kutatva. E kérdés mérlegeléséhez szolgáltatott adalékot a KSH a 2022-es III. negyedévi lakásárindex adataival. Igaz, ezek még csak előzetes számok, de az elérhető legfrissebb piaci szintű összegzések, amelyek a most zajló folyamatok jellemzésére a rendelkezésünkre állnak.

Két és félszeres drágulás hét év alatt (Fotó: Depositphotos)

Bár már július-szeptemberben elérték az aggodalmak a lakáspiacot is, és érzékelhető volt a kereslet csökkenése, az árak még újabb rekordokat döntöttek. A KSH lakásárindexe 256,4 százalékot mutatott, ami arra utal, hogy egy ugyanolyan lakásért 2022 őszén közel 2,6-szer többet kellett fizetni, mint a bázisévben, 2015-ben. Ezen belül az új lakások árnövekedése még dinamikusabb volt (268,1 százalék), míg a használtaké valamivel mérsékeltebb (254,3 százalék).

A változást leginkább az mutatja, hogy megtört az áremelkedés lendülete. Az előző negyedévhez mért növekedés mindössze 1 százalékot tett ki, holott például a megelőző három negyedévben ez a mutató jóval nagyobb – 5,5, 9,4, illetve 3,7 százalékos – drágulást jelzett. A lakások árának 2021 és 2022 ősze közötti éves emelkedése még mindig tekintélyes: 21 százalék, de már nem döntött rekordokat, mint ahogyan azt megszokhattuk a legutóbbi összegzéseknél (a megelőző három negyedévben az éves drágulás mértéke 22,8-24,2 százalék volt).

Élen a csehekkel

Távolabbról rátekintve is némileg vegyes képet mutat a hazai piac tavalyi III. negyedéve. Az Eurostat összevetésében is kiemelkedő a 256,4 százalékos lakásárindexünk: az uniós átlag 150,2 százalék, s a tagországok közül egyedül Csehország jutott hozzánk közel a maga 221,4 százalékával. A drágulás lassulása – ahogyan az előzetes adatok is mutatják – az Európai Unió legtöbb tagországára jellemző. Míg a II. negyedévben a lakásár-növekedés uniós átlaga még 2,3 százalék volt, addig a III. negyedében már csak 0,9 százalékos ez a tempó. (Ezzel összevetve: míg április-júniusban az uniós átlag közel két és félszeresével drágultak a magyar lakások, addig július-szeptemberben már csak az átlagos közösségi tempóban.)

Véleményvezér