Az ellenőrzések során megállapított legnagyobb adóhiány 92 millió forint volt, de nem ritka a több tízmillió forintos megállapítás, az átlagos hiány pedig 7,1 millió forint. Az igazgató szerint egyre erősebb az ellenőrzések megelőző hatása, a régióban volt olyan adózó, aki 80 millió forintos adóalap után 30 millió forint kötelezettségnövekedést vallott be önellenőrzés keretében. Egy másik magánszemély pedig miután házastársa egy ellenőrzés során nagy összegű kölcsön adójaként jelölte meg, önellenőrzést nyújtott be 60 millió forint többletjövedelem bevallásával.
Utólag, önellenőrzések
A vagyongyarapodási vizsgálatok alá vont magánszemélyeket a hatóság célzottan választja ki, e munka során felhasználja a bevallások adatait, a kontrollinformációkat, a cégnyilvántartásokat és más hatóságok, magánszemélyek jelzéseit. Az ellenőrzöttek között lehetnek a tartósan veszteségesen gazdálkodó vállalkozások tulajdonosai és alkalmazottjai, a nagy összegű tagi kölcsönt vagy tőkebetétet nyújtó, illetve az adóeltitkolás szempontjából kiemelkedően kockázatos tevékenységet - bolti kiskereskedelem, építőipar, számítógép- vagy gépjármű-kereskedelem, vendéglátás - végző adózók. (Itt elolvashatja, miket kérdeznek az ellenőrük.)
Az ellenőrzések során volt olyan magánszemély, aki nagymértékű vagyongyarapodásának forrásaként külföldi vállalkozásnak értékesített eszközeit jelölte meg, más a lomtalanításból összegyűjtött ingóságok eladásával magyarázta meggazdagodását, és volt olyan, aki 200 millió forintos külföldről származó kölcsönt tüntetett föl forrásként, amelynek fedezetéül két versenylovat adott - említette példaként Krajcsó Tiborné, aki szerint az adózónak bizonylatokkal kell igazolnia jövedelme eredetét, a külföldi kölcsön esetében például devizahatósági engedélyt kellett volna bemutatnia a magánszemélynek, ilyennel azonban nem rendelkezett.
