A testület 2007. június és 2008. októbere közötti konszenzusos munkája hozzájárult ahhoz, hogy a parlament nagyobb mértékben igazodhasson a tudásalapú társadalom növekvő követelményeihez - olvasható a testület hétfőn egyhangúlag elfogadott jelentésében.
Magyarországon a vállalati fejlesztés helyett a központi innovációs fejlesztés dominál, így a piaci igények helyett az állami elosztás határozza meg a szektor működését - állapítja meg a bizottság. A dokumentum szerint további súlyos probléma a magas magyarországi innovációs kockázat, így a kis- és közepes vállalatoknak gazdaságilag nem éri meg a beruházás; a magyarországi kutatás-fejlesztés 81 százaléka 20-25 nagyvállalat kezében összpontosul.
A testület az exportképes termékek gyártóinak kutatás-fejlesztési támogatását, az Innovációs Alap bővítését, 2-4 tudásközpont létrehozását, valamint új pályázati rendszer létrehozását javasolja a magyarországi innovációs környezet javítására.
Mindazonáltal a kutatásfejlesztés szempontjából bíztató lehet a vállalati források növekvő mértéke. Az előző évben a kutatás-fejlesztés közfinanszírozása 170 milliárd forintra rúgott, míg a vállalatok 120 milliárd forinttal járultak hozzá az innováció finanszírozásához.
