A helyi önkormányzatok 94 százaléka vetett ki helyi adót 2000-ben. 1996 és 2000 között ez az adófajta az infláció mértékét jóval meghaladó terhet jelentett a települések vállalkozóinak és vállalkozásainak, miután reálértékben csökkentek a központi támogatások – olvasható az Állami Számvevőszék jelentésében. Ha az 1996. évi fogyasztói árszintet száznak vesszük, 2000-ben az index 163 százalékos. Ugyanakkor a helyi adók 275 százalékra ugrottak. Számszerűen: 1996 és 2000 között 80 milliárd forintról 222,8 milliárd forintra nőttek a befizetett helyi adók. Az önkormányzatok pénzügyi helyzetének stabilizálásában növekvő szerepet kaptak a saját bevételek, ezen belül a helyi adók.
A helyi adók közül a legjelentősebb az iparűzési adó: 1995-höz képest 2000-re az ötszörösére nőtt. A jelentés megemlíti, hogy Székesfehérváron például kilencszeres a növekedés, és a város költségvetési bevételeinek a 28 százalékát ez az adó jelentette 2000-ben. A gazdaságilag fejlettebb térségekben arányosan jóval több helyi adót fizettek a vállalkozók és a vállalkozások, mint az iparilag fejletlen megyéken, településeken. A területi aránytalanságokat jól mutatja, hogy Budapesten az egy főre jutó helyiadó-bevétel 51673 forint volt, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében csak 8687 forint. Néhány városban egy-egy jelentős adózó vállalkozás megszűnése vagy a telephely felszámolása megrendítette a helyi költségvetést. Ez történt Nyírbátorban. Kazincbarcika helyiadó-bevétele Berente leválása után csaknem 500 millió forinttal csökkent. Tiszavasváriban szintén egyetlen adóalany fizetési kötelezettségének megváltozása miatt csökkent 180 millióval a bevétel.
A helyiadó-bevételek egy lakosra jutó átlagában nagyobb a megyék szerinti eltérés, mint a gazdasági teljesítményeket kifejező bruttó hazai termék egy főre jutó átlagában. A helyiadó-bevételek növelése tehát sokszor figyelmen kívül hagyja a gazdasági teljesítményeket, az önkormányzatok csak a bevételi szempontokat mérlegelik. Azért arra általában ügyelnek, hogy a lakosság terheit csak mérsékelten növeljék, a vállalkozásokkal viszont korántsem voltak ilyen kíméletesek, sokszor a törvényben meghatározott maximális adót vetették ki rájuk.
Az önkormányzatok 63 százaléka vetette ki a magánszemélyek kommunális adóját, ennek a mértéke átlagosan 3635 forint volt. Ha az adóból végrehajtott fejlesztési célt – például a szemétszállítás költségeinek fedezését vagy a lakókörnyezet tisztán tartását – a lakosság is támogatta, az önkormányzatoknál az adóhátralék más adónemeknél alacsonyabb – állapítja meg az ÁSZ jelentése. Építményadót az önkormányzatok ötöde vetett ki a nem lakás célú ingatlanok után. Tíz százalékuk a lakás után is fizettetett ilyen adót, esetenként csak akkor, ha a tulajdonos bérbe adta. Ez az adómérték a négyzetméterenkénti 150 forinttól maximum 900 forintig terjed.
A gépjárműadó mértékét is a települési önkormányzatok állapíthatják meg a törvényben meghatározott értékek között. 2000-ben az adóalap a gépjármű önsúlyának minden megkezdett száz kilogrammja után legalább 600, legfeljebb ezer forint volt. Az önkormányzatok 84 százaléka az alsó adótételt alkalmazta. Pedig a törvény úgy szól, hogy az alsó adómértéknek megfelelő adónak csak a fele, az ezenfelül megállapított gépjárműadó teljes összege az önkormányzatot illeti meg. Az önkormányzatok a nekik járó gépjárműadónál jóval többet fordítottak útépítésre, felújításra: 11,4 milliárd forinthoz jutottak az adóból, 28,4 milliárdot költöttek erre a célra 1999-ben. Budapesten – ahol a forrásmegosztás miatt bonyolultabb a helyzet – 1997-ben egymilliárd, 1998-ban 876 millió, 1999-ben 1,4 milliárd forint gépjárműadó-részesedést nem útfenntartásra fordítottak a kerületek, holott a törvény preambuluma szerint az adó egyik célja éppen ez.
Nemcsak az adók, hanem a hátralékok is nőnek – állapítja meg a jelentés. 1996-ban 15,7, 2000-ben 21,4 milliárd adóhátralékot regisztráltak, az okok között szerepel, hogy akik tartoznak – különösen az új adóalanyok –, a megnövekedett adóterheket nem tudták vagy nem akarták teljesíteni.
Az Állami Számvevőszék a bevételekben tükröződő aránytalanságok és más ellentmondások miatt a helyi adórendszer korszerűsítését sürgeti.
(Forrás: Népszabadság)
Egyre megterhelőbbek a helyi adók
Ötszörösére nőtt az önkormányzatok által beszedett iparűzési adó az elmúlt hat év alatt – derül ki az Állami Számvevőszék legfrissebb, augusztus 8-i jelentéséből. Az önkormányzatok jellemzően a a vállalkozásokat terhelik meg a lehetséges adónemekkel és adómértékekkel, míg a lakossággal kíméletesebbek.
Elmossa az árrésstopot a recesszió?
Mekkora sebeket ejt rajtunk Donald Trump vámháborúja?
Online Klasszis Klub élőben Jaksity Györggyel!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a neves közgazdászt!
2025. április 22. 15:30
Véleményvezér

A statisztika azt mutatja, hogy mit sem érnek a kormányzati hatósági árak
Árkorlátozás ide, vagy oda, azok mennek felfelé.

2,9 milliárd forintért árulja dubaji luxuslakását a volt jegybankelnök fia
Szépen gazdagodott a Matolcsy gyerek.

A cseh kormánypártok Orbán Viktor rémével kampányolnak
Orbán Viktort kifejezetten negatív színben tüntetik fel cseh plakátokon.

Szijjártó Péter nagyon megdicsérte magát az USA vámok felfüggesztése kapcsán, bár semmi köze nem volt hozzá
Szijjártó Péter rettenetesen büszke önmagára.

180 fokot fordult Orbán Viktor és Donald Trump barátja
A politikusok némelyike felülmúlja a szélkakasokat.