Az Eurostat adatai alapján 2024-ben több mint a duplájára emelkedett Magyarországon a hűtési igényt kifejező komplex mutató értéke. A statisztikában azt vizsgálják, hogy az év mekkora részében és milyen mértékig van olyan meleg külső hőmérséklet, hogy a lakásokban már klímát kelljen kapcsolni. A mutató kisebb kilengésekkel folyamatos emelkedést mutat az utóbbi években, 2015 óta nem volt a 2024-esnél magasabb. Sőt, tavaly már a horvát vagy a spanyol értéket közelítette itthon a hűtési igény, és majdnem a duplája volt az uniós átlagnak. A régióban Romániában a magyarhoz hasonló értéket mértek, a többi ország viszont fekvése és földrajzi adottságai miatt meg sem közelítette azt.
A meteorológusok szerint nem csak átmeneti megugrásról, hanem tartós trendről beszélhetünk, várhatóan a jövőben is tartósan egyre melegebbek és szélsőségesebbek lesznek a nyarak. Ez pedig a lakástulajdonosok szempontjából is kérdéseket vet fel, felértékelődik például az árnyékolók és a klímák szerepe. Ennek jelei már látszanak is, hiszen a 2022-es népszámlálás adatai szerint a magyar lakások több mint negyede volt légkondicionált, miközben ez az arány (noha kicsit eltérő bázisra, háztartásokra vetítve) 2010-ben még mindössze 4 százalék, 2020-ban pedig 14 százalék volt. Vagyis egyértelműen növekszik a klímák elterjedése, reagálva az időjárási helyzetre.
