A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a foglalkoztatási ráta Magyarországon - a foglalkoztatottak aránya a 15-64 év közötti népességhez viszonyítva - idén az első negyedévben 56,2 százalék volt, múlt évben viszont a mutató elérte az 56,6 százalékot.

A foglalkoztatási ráta 1996-ig folyamatosan csökkent, akkor volt a legalacsonyabb, 52,6 százalék. Ezt követően évről évre javult a foglalkoztatási mutató. A következő négy évben 52,7; 53,9; 55,7; 56,4 százalék volt a foglalkoztatási ráta.

Az Európai Unióban ez a mutató meghaladja a 63 százalékot. Az Amerikai Egyesült Államokban és Japánban viszont 70 százalék feletti a foglalkoztatottság.

Nagyok az eltérések az Európai Unió egyes tagországaiban a foglalkoztatási színvonalban. Egy 1998-as statisztika szerint Olaszországban és Spanyolországban a magyarországinál is alacsonyabb volt ez a ráta, illetve 60 százalék alatti foglalkoztatottság jellemezte Belgiumot, Görögországot. Alig haladta meg a ráta a 60 százalékot Franciaországban, Írországban és Luxemburgban. A német foglalkoztatási ráta 61,5 százalékot ért el.

Már akkor 65 százalék feletti volt a foglalkoztatottság Finnországban, illetve 68 százalék feletti Portugáliában és Hollandiában. Svédországban és Ausztriában 70 százalék feletti, az Egyesült Királyságban 71 százalék feletti mutató jellemezte a foglalkoztatottságot, Dániában csaknem elérte a 79 százalékot a ráta.

A magyarországi alacsony foglalkoztatási rátában szerepet játszott a gazdasági szerkezetváltással megszűnő igen sok munkahelyen kívül a nemzetközi összehasonlításban alacsonynak számító nyugdíjkorhatár is. A Skandináv-országokban például a magasabb nyugdíjkorhatár hozzájárul a magasabb foglalkoztatási rátához, a dél-európai országokban viszont az alacsonyabb nyugdíjkorhatárral is magyarázható az alacsonyabb ráta. Érdekes összefüggés, hogy az európai uniós országokban a nagyszámú részmunkaidős alkalmazott számottevő mértékben javítja a rátát. Egy 1999-es adat szerint amennyiben az európai uniós átlag-foglalkoztatási rátát a teljes munkaidőre számítanák át, akkor az csak 56,6 százalékot érne el.

Magyarországon a foglalkoztatottak számának visszaesése már 1993 után jelentősen lassult. A munkaviszonyban állók száma 1993-ban még 8 százalékkal csökkent, a következő években már 2 százalék alá esett a mérséklődés üteme. A fordulat 1998-ra tehető, amikor először kezdett nőni a foglalkoztatottak száma.

Az egyes korcsoportok foglalkoztatási arányaiban jelentősek a különbségek. A legmagasabb a foglalkoztatottság a 25-54 év közöttiek körében. Így például a 2000-es adatok szerint a 25-29 évesek körében 69,7 százalékos a ráta, a 30-39 évesek körében 75,4 százalék, a 40-54 évesek körében 72,7 százalék.

A foglalkoztatottak száma 1998-ban 50 ezerrel, 1999-ben 115 ezerrel, 2000-ben pedig 40 ezerrel bővült. A múlt évben viszont már csak stagnálást jeleztek az adatok, s ez jellemezte idén a január-májusi időszakot is a szakminisztériumi összefoglaló szerint.