A BKIK által a múlt héten szervezett turisztikai kerekasztalt követően a kamara javaslatot tett a válságkezeléshez szükséges terhek igazságos megosztásának kiszámítási módszerére. Úgy látják: a budapesti vállalkozások érdeke a kormány és a főváros közötti vita mielőbbi konstruktív lezárása, és a célzott válságkezelő intézkedések gyors beindítása.
Jó az irány, de nem elég
A BKIK szervezésében a múlt héten öt meghatározó vendéglátóipari és turisztikai szövetséggel tartott kerekasztal egyeztetésen a résztvevők megállapították, hogy a főváros által múlt szerdán elfogadott intézkedések jó irányba tett lépések, de sem azok mértéke, sem feltétel rendszere a helyzet súlyosságához viszonyítva nem elegendő.
Ahogy azt korábbi cikkükben is írtuk, egyebek mellett azt szeretnék elérni, hogy vezessenek be fogyasztást ösztönző utalványokat. Vannak olyan vállalkozások, akik a budapesti fogyasztók és az esetleg kedvezményekkel Budapestre vonzható vidéki és határon túli magyar turisták fogyasztására át tudják alakítani az üzleti modelljüket (jellemzően az olcsóbb vendéglők és szálláshely szolgáltatók), amihez a BKIK által javasolt célzott budapesti fogyasztást támogató utalványok jó eszközül szolgálhatnak. A vidékiek támogatott budapesti utazásai a jelenleg jellemzően megrendelés nélkül álló különjárati tevékenységet végző autóbuszos személyszállító vállalkozások egy részének is túlélést biztosító megrendeléseket adhat. További részletek. >>>
A BKIK szakértői a budapesti válságkezelés finanszírozását objektíven mérhető és minden fél által elfogadható matematikai számításokra alapoznák. Az egyik legjobban mérhető objektív összehasonlítási alap az egy főre jutó költségvetési keret, így a BKIK ezt javasolja közös számítási módszernek.
A kormány húszezer milliárdból gazdálkodik évente, míg a főváros és kerületei ezer milliárdból. A BKIK számításai szerint a kormánynak 1 lakosra vetítve 3,6-szor annyi forrása van, mint a fővárosi és kerületi önkormányzatoknak összesen. Ez azt jelenti, hogy minden fővárosi gazdasági válságkezelésre fordított kormányzati 100 forint mellé a fővárosnak és a kerületeknek összesen további 28 forintot kellene tennie, hogy arányos legyen a teherviselés, azaz 78-22% arányban osztoznának a terheken.
A kormányzat eddig országosan közel ezer milliárd forint nagyságrendben költött a válságkezelésre, amiből lakosságarányosan kb. 180 milliárd forint jutott a budapesti vállalkozások megsegítésére (számítások szerint gazdaság arányosan ennél jóval magasabb kormányzati kiadás vetíthető Budapestre, kb. 300-350 milliárd forint). Az előzőekben levezett 3,6-os arányszám alapján nagyjából 50 milliárd forintos fővárosi és kerületi válságkezelési kiadás járna teherviselőképesség arányosan. A BKIK számításai szerint március óta a fővárosban a bérleti-, közterülethasználati- és parkolásidíj kedvezményeket is magában foglaló válságkezelő kiadások messze nem érik el a 10 milliárd forintot, tehát még legalább 40 milliárd forinttal kellene a főváros segítse a vállalkozásokat.
Nagy Elek, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke elmondta:
„A BKIK célja, hogy segítse a válságkezelés finanszírozási vitájának az objektív teherviselő képesség alapján történő lezárását. A koronavírus-járvány hatására turizmushoz köthető budapesti vállalkozások tömegesen kerültek tartósan kereslethiányos helyzetbe, ami rövidesen több tízezer munkavállaló elbocsátásához és üzletbezárásokhoz vezethet. Az azonnali válságkezelés és a gyors, összehangolt intézkedés tehát elkerülhetetlen.”A BKIK elnöke Varga Mihály pénzügyminiszternek és Karácsony Gergely főpolgármesternek küldött levelében részletesen levezeti a javasolt teherviselési arányt megalapozó számítást, továbbá mihamarabbi háromoldalú egyeztetést összehívását kezdeményezi a kormány, a főváros és a budapesti gazdasági kamara részvételével, ahol szándékai szerint az objektív teherviselési számítási módszer közös elfogadása után megnyílhat az út a budapesti vállalkozások közösen finanszírozott, összehangolt megmentéséhez.
