Jelenleg elsősorban időjárási körülmények befolyásolják a kínálatot és a tőzsdei hangulatot. A világ két legnagyobb kávétermelő országában, Brazíliában (főleg arabica fajta) és Vietnámban (főleg robusta fajta) a rossz időjárási körülmények keltenek aggodalmakat: szárazság és aszály, heves esőzések, fagyok. A tavalyi szárazság az idei évi betakarításra is negatívan hat. Világszinten (pl. Karib-térség, Közép-Amerika, Ázsia) az El Nino jelensége is befolyja a termést: hirtelen áradások jelentkeznek, illetve hosszabb aszályos időszakokra kell felkészülni.

Továbbá a kávé iránti világszintű kereslet több évben is meghaladta a kínálatot, mely alapot adott az árak emelkedésének. Ázsiában – azon belül főleg Kínában – is fellendülőben van a kávéfogyasztás kultúrája, így hosszú távon a kereslet tartós emelkedése várható, mely az árakat is felfelé hajthatja.

A klímaváltozás gondot okoz a kávétermelésben is, emellett a kávérozsdagomba és a kávészú is tizedeli a termést. Hosszú távon továbbá a legnagyobb kávétermő régiókra jellemző társadalmi problémák is kockázatokat jelentenek (pl. Brazília, Kolumbia), mely tényezők tartós emelkedő pályára állíthatják a kávé árát. Ugyanakkor pozitív tendencia lehet, miszerint az egyre enyhébb telekkel Európában is megjelenhetnek a kávéültetvények.

Magyarországon a kávéfogyasztásunkat teljes egészében importból fedezzük, így a hazai árakra a világpiaci drágulás mellett a forint dollárral szembeni árfolyamának és a szállítási költségeknek az alakulása is kihat. Egy 200-250 grammos őrölt kávé jelenleg 1500 forint körül mozog országos átlagban a boltokban (+18 százalék éves szinten). Ha pedig vendéglátóhelyeken szeretünk kávézni, akkor egy eszpresszó átlagára 550 forint körüli (+9 százalék éves szinten). Ugyanakkor az éttermekben fogyasztott cappuccino árát összevetve Európa országaiban, a magyar kifejezetten olcsónak számít, még a régiós országok között is. (Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány)