Gyengélkedik a hazai építőipar és ezen belül a lakásépítési szektor is. Az év első két hónapjában a termelés több mint 8 százalékkal csökkent, februárban az új szerződések volumene 44, a szerződésállomány pedig több mint 25 százalékkal múlta alul az egy évvel korábbit, miközben az első negyedévben a kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 38 százalékkal múlta alul az egy évvel korábbit a KSH adatai szerint.
Az infláció felgyorsulása, a megemelkedett energiaárak és a kétszámjegyű kamatok miatt megdrágult finanszírozás nyomán az újlakáspiac is nagyot fékezett. Budapesten például az első negyedévben kevesebb mint 700 otthon talált vevőre – ez kétharmados visszaesést jelent évvel korábbi értékhez képest. Természetesen a kínálati oldal is reagált, a fejlesztők új projektek keretében 930 lakást hirdettek meg, ami a 2017-2021-es időszak negyedéves átlagának alig több mint fele.
Állami segítségre volna szükség
Bár Romániában és Lengyelországban is gondot okoz a magasabb infláció, illetve a megdrágult jelzáloghitelek, régiós összevetésben mégis gyengébben teljesít a hazai újlakáspiac. A Cordia tapasztalatai szerint az új építésű otthonok lengyel és román piaca a mélyponton túljutva már az élénkülés jeleit mutatja, idehaza viszont épp az első negyedév teljesítménye lehet az idei leggyengébb.
„Azt reméljük, hogy ezt követően megindul az élénkülés Idehaza is. Optimizmusra ad okot ugyanakkor, hogy 2008-2009-es válsággal szemben nincs gazdasági visszaesés, jelentős munkanélküliség és persze nincsenek svájcifrank-hitelek sem, így például a használt lakások esetén ezért sem látható eladói nyomás” – véli Földi Tibor, a Cordia International igazgatóságának elnöke.
