Az amerikai elnökválasztás kimenetelét bár a kötvénypiac és a fogadóirodák a közvélemény-kutatásoknál pontosabban előrejelezték, a választás másnapján mégis jelentős értékpapírpiaci mozgások történtek.
A befektetők úgy ítélték meg, hogy a korábbi elnök következő ciklusi gazdaságpolitikája nagyobb költségvetési deficitet fog eredményezni, így november hatodikán az Egyesült Államok hosszútávú állampapírjainak hozama mintegy három százalékkal emelkedett.
A részvénypiac hasonlóan beárazta Donald Trump gazdaságpolitikáját. Az adócsökkentési és deregularizációs várakozások miatt a választást követő napon a tőzsdei indexek 3-5 százalékos növekedést értek el, a túlszabályozott bankszektor vállalatai pedig ennél is jobban teljesítettek.
A devizapiaci reakciókat tekintve egységes a kép, az összes jelentősebb fizetőeszköz gyengült a dollárral szemben. Donald Trump protekcionista kereskedelempolitikájának köszönhetően ez a jövőben folytatódhat, a dollárral való cserearány esetében ismét előállhat a paritás.
Az olajpiacot az egymást kioltó hatású események miatt a stabilitás jellemezte.
Ezzel szemben az aranypiac jelentős árfolyameséssel reagált a korábbi elnök újraválasztására, a tipikusan piaci turbulenciák esetén is értékmegőrző befektetés unciánkénti értéke a választás után tíz nappal az október végi történelmi csúcshoz képest 8 százalékot csökkent.
A Donald Trump és Elon Musk közötti szoros kapcsolat miatt, és utóbbi üzletember kriptovalutákhoz való pozitív hozzáállása következtében a kriptopiac is igen jól teljesített, a Bitcoin árfolyama először lépte át a 90 ezer dolláros határt. (Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány)