Ez az összeg a szegény országoknak juttatott nemzetközi segélyek 15 százalékát teszi ki. A kórházban agonizáló Mubaraknak és hozzátartozóinak főként katonai közbeszerzésekkel gyűjtött – elsősorban részvényekben tartott – vagyonát februárban az ABC News 700 milliárd dollárra becsülte.

A közpénzek féllegális és illegális módon kerülhetnek magánkézbe, kezdve az államfői család és cimborái érdekeltségébe tartozó vállalatoknak juttatott állami beszerzésektől a magáncélú költségek állami kasszából való kifizetésén át a segélyek lenyúlásáig és kenőpénzek elfogadásáig.

A Maldív-szigetek előző elnöke például nemcsak állami költségen kezeltette szingapúri klinikákon a családját, vetetett méregdrága karórákat nekik, hanem pelenkát is így szerzett be az unokájának. A külföldi bankszámlákon heverő pénzek felkutatására és zárolására az ENSZ és a Világbank közös programja, a Stolen Asset Recovery Initiative (StAR) ad jogalapot.

Ezt a kezdeményezést azonban Németország, India, Japán és Szaúd-Arábia nem írta alá – érdekes módon utóbbi fogadta be az Arab tavasz első elmozdított államfőjét, a tunéziai Zein al-Abidine Ben Alit –, ezekben az országokban tehát feltehetőleg még lehet parkoltatni az elsíbolt pénzeket.

21 ezer milliárd dollárt rejtegetnek külföldön a szupergazdagok

A becslés a McKinsey főközgazdásza, James Henry által a legnagyobb vasárnapi baloldali brit lap, a The Observer számára összeállított átfogó vizsgálati jelentésben szerepel. A jelentés hangsúlyozza, hogy a 21 ezer milliárd dollárnyira becsült offshore vagyontömeg az Egyesült Államok és Japán együtt számolt éves hazai össztermékének felel meg.

Kriston László