A pénzügyi gazdasági válság miatt a vállalkozások kevesebb hitelhez jutnak, elvesznek a munkahelyek és beszűkülnek a piacok, a válságkezelésnek ezeket a problémákat kell orvosolnia - mondta a gazdasági miniszter. "A kis- és középvállalkozások gazdaságélénkítési programja többek között mikrohitelt, hitelgaranciát és kamattámogatást is jelent, több tízezer vállalkozás számára" - jelezte Bajnai Gordon, kiemelve, hogy 2009-től automatikus pályázatok keretében 50 millió forint támogatás nyerhető el.
40 százalék előlegbe
Bajnai Gordon elmondta, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Tervben (ÚMFT) 500 milliárd, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban (ÚMVP) 400 milliárd forintot szánnak kis- és középvállalkozások támogatására 2009-2010-ben. A munkahelymegtartás érdekében térségi válságkezelő alapot hoznak létre az unió illetve a Munkaerőpiaci Alap forrásaiból. Járulékkedvezményt illetve uniós támogatás adnak a munkahelyek megtartásért is, új ösztönzőket vezetnek be a munkaintenzív nagyvállalatok beletelepülésének elősegítésére.
Reformok, euró, korrupció
A piacbővítő intézkedések között említette a miniszter az exportpiacra termelő cégek célzott támogatását, a beszállítói programokat, illetve a belföldi kereslet élénkítését. Az építőiparnak 1800 milliárd forint megrendelést jelent az uniós fejlesztések megvalósítása. Bajnai Gordon elmondta: a versenyképes üzleti környezet kialakításáért meg kell vizsgálni, hogyan lehet a vállalkozások foglalkoztatási terheit mérsékelni, illetve előre kell lépni a gazdaság kifehérítésében is. A bürokrácia csökkentésére a kormány átfogó programot indított, amely érinti a foglalkoztatást, az engedélyezést, a pályázati rendszert is. Az állami hivatalok, önkormányzatok is késedelmi kamatot fizetnek majd jövő év közepétől, ha határidőn túl tartoznak vállalkozásoknak - tette hozzá.
A miniszter kiemelte, hogy a szerkezeti reformok végrehajtásában is előre kell lépni. Közép távon lehet adót csökkenteni a kiadás csökkentésével, adóátrendezéssel, a foglalkoztatás terheinek mérséklésével. Fontosnak nevezte, hogy az euró bevezetésének útvonaltervéről megállapodás szülessen. Kitért arra, hogy a versenyképességet rombolja a korrupció. A korrupció elleni lépések között megoldandó feladatnak nevezte a pártfinanszírozást, mindenkit érdekeltté kell tenni a közérdek védelmében.
A hiány nem nőhet
A pénzügyi, gazdasági válság nyomán tovább lassul a gazdaság, ugyanakkor Magyarország nem fogyaszthat többet, mint amennyi jövedelmet megtermel - mondta a Parlamentben rendezett gazdasági csúcson Karvalits Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. Magyarországnak vissza kell szereznie a befektetők bizalmát, s ennek érdekében a kitűzött konvergencia pályán tovább kell haladnia - jelentette ki a jegybank alelnöke, hozzátéve, hogy a gazdasági válságból való kilábalás nem képzelhető el a költségvetési hiány növelésével.
Demján: még egymillióan termeljenek!
Demján Sándor szerint Magyarország alapvető hibája, hogy torzszülött a foglalkoztatás és a termelés konstrukciója, jelenleg új értéket mindössze félmillió ember állít elő. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) ügyvezető elnöke hangsúlyozta, hogy a termelésre, az új érték előállításra kell koncentrálni. "Magyarországon legalább egymillió embernek kell termelést végeznie, ezt úgy is el lehet érni, hogy az állam uniós forrásokkal, program indításával ösztönzi az új érték termelését." - mondta Demján, aki szerint a nemzeti csúcs is hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország elkerülte a pénzügyi válságot.
Demján arra is felhívta a figyelmet, hogy a csőd bármikor bekövetkezhet. Nem szabad ismét elkövetni azt az alapvető hibát, hogy a csökkenő nemzeti teljesítmény mellett hitelből próbálja az ország a béreket, a jóléti kiadásokat finanszírozni. A VOSZ ügyvezető elnöke szerint az első számú prioritás most a likviditás. A bankállamosítással óvatosan kell bánni, a jegybank vagy az állam teremtsen forrást, állapodjon meg a külföldi anyabankokkal a finanszírozás szintjéről.
A reformokról szólva elmondta: átfogó, az egész országot megváltoztató változtatást kell végrehajtani, nem pedig egy-egy elemet kiragadni. Bízik abban, hogy a reformok ügyében politikai konszenzus alakul ki - mondta.
Bankok, hitelek, MNB és a Fidesz
Samu János, a Concorde Értékpapír Zrt. elemzője a csütörtöki gazdasági csúcson elhangzottakat értékelve azt emelte ki, hogy Bajnai Gordon gazdasági miniszter egy erőteljesebb, kkv irányultságú, gazdaságpolitikai csomag kidolgozását vetette fel, amelyben a kis- és közepes vállalkozások hitelhez juttatásának elősegítése is szerepel. Az elemző ezt hasznosnak értékelte, mivel a magyar bankrendszernek jelentősen megcsappant a hitelkínálati hajlandósága a kkv-k felé. Megjegyezte: annak részletei azonban nem körvonalazódtak, hogy a bankokat hogyan fogják mentesíteni a kkv-hitelek kockázatai alól.
A Fidesz javaslataival kapcsolatban Samu János elmondta: az ellenzék továbbra is az élőmunka terheinek a csökkentésében látja a kiutat, de az továbbra sem derült ki, hogy ez milyen egységes program keretén belül valósulna meg.
Barta György, a CIB Bank elemzője pozitívumként emelte ki, hogy Veres János pénzügyminiszter világosan deklarálta: a kormány szándéka, hogy Magyarország 2009-ben teljesíteni tudja azokat a feltételeket, amelyekkel beléphet az ERM-II. árfolyamrendszerbe. A jegybank monetáris politikájával kapcsolatban Karvalits Ferenc MNB alelnök által elmondottakra az elemző úgy reagált: megerősítette az eddigi várakozásokat, vagyis azt, hogy a piaci feltételeken múlik, hogy mikor kezdődhet meg a lazító ciklus. (Karvalits Ferenc azt mondta, hogy a lassuló világgazdasági növekedés és a csökkenő inflációs nyomás jelentősen tágítja a kamatpolitika mozgásterét.)
A CIB Bank elemzőjének előrejelzése szerint a három hete bejelentett, 300 bázispontos kamatemelést a jegybank a jövő év folyamán teljes egészében "visszaveszi", és nem kizárt, hogy a kamatszint az emelés előtti, 8,5 százalékos szint alá, 8 százalékig süllyed jövőre. Barta György véleménye szerint a monetáris lazítás irányába hathat az is, hogy a miniszterelnök felhívta az MNB figyelmét arra, hogy a jegybanknak is részt kell vállalnia a válságkezelésben a monetáris politika révén.
Belyó Pál, az Ecostat főigazgatója az MTI-nek elmondta: a gazdasági csúcs eredményesnek mondható, mivel a gazdasági és politikai élet szereplői áttekintették, hogy milyen kilábalási lehetőségek vannak a pénzügyi és gazdasági válságból, illetve elemezték, miképpen kerülhető el a nagyobb gazdasági visszaesés. Belyó szerint az egyik legfontosabb teendő az évek óta napirenden lévő nagy reformok felgyorsítása, illetve megindítása, például az egészségügy és a nyugdíjrendszer területén, valamint az állami és az önkormányzati szférában. A főigazgató elmondta azt is, hogy az egyik fő kihívás a foglalkoztatás területén jelentkezik, ezért nagyon fontos, hogy minél több pénzhez jussanak a magyar vállalkozások abból az összegből, amit gazdasági miniszter a csúcson bejelentett.
Belyó Pál szerint az is lényeges, hogy az összegből a kis- és közepes cégek is részesüljenek, mivel csak így lehet a foglalkozatási problémákon enyhíteni a következő időszakban. Lényegesnek tartotta azt is, hogy a kkv szektor hitelhez jusson, mert ennek hiányában nem tudnak fennmaradni a vállalkozások. Hozzátette: a magyar cégek egyik legnagyobb problémája ma is az alacsony tőkeellátottság, s ezért alacsony a jövedelmezőségük is. Ahhoz azonban, hogy a cégek hitelhez jussanak, a pénzügyi szektornak is megfelelően kell tevékenykednie.