Emellett az élelmiszer-higiéniai rendelet (852/2004/EK) HACCP-alapú eljárások működtetését írja elő az élelmiszeripari szereplőknek. Ezek a követelmények a logisztikában nagyon kézzelfogható kérdésekké válnak: elkülönítés, higiénia, hőmérséklet-tartás, dokumentált folyamatok és gyors beavatkozás eltérés esetén.

A piac válasza: a raktárak polckész és promóciós logikára állnak át

A költségnyomás és az akciós ciklusok gyorsulása miatt a gyártók és kereskedők egyre gyakrabban nem külön folyamatként, hanem az ellátási lánc részeként kezelik az olyan műveleteket, mint a címkézés, átcsomagolás, multipack vagy promóciós egységek összeállítása. A trend lényege: minél kevesebb a kézből kézbe adás és minél kevesebb a külön kör, annál kisebb a hibakockázat és a selejt, különösen idő- és hőmérsékletérzékeny termékeknél.

„Az élelmiszerlogisztika ma már nem csupán szállítás és tárolás, hanem a termékbiztonság és az üzleti teljesítmény egyik kontrollpontja. A szigorú élelmiszerbiztonsági követelmények, például a HACCP-alapú működés és nyomon követhetőség adják a keretrendszert, a value added services pedig a rugalmasságot: így a termék nemcsak eljut A-ból B-be, hanem kereskedelmi szempontból felkészítve, gyorsan és egységes minőségben érkezik meg” – mondja Ürmös Csaba, a Raben középmagyarországi régióvezetője.

Nem csak EU-s kérdés: globális költség és kibocsátás is kapcsolódik hozzá

A nemzetközi adatok is azt mutatják, hogy a pazarlás csökkentése üzleti és klímacél egyszerre: a UNEP Food Waste Index szerint az élelmiszer-veszteség és -pazarlás a globális üvegházhatású gázok kibocsátásának 8–10 százalékával hozható összefüggésbe, miközben a gazdasági költséget évi 940 milliárd dollár felettire becsülik.