Kép: Pixabay
A világgazdasági növekedés 2014-ben – kétéves lassulás után – gyorsul, megközelíti a 2011. évi dinamikát, de nem éri el a globális pénzügyi és gazdasági válságot megelőző időszakét – ismertette Vértes András, a GKI elnöke. Az USA és az Európai Unió eltérő pályára kerül: a Fed már a mennyiségi lazítás kivezetésén dolgozik, az EU-ban viszont most erősödik a monetáris lazítás. A gazdasági várakozások az unióban a tavalyi jelentős javulás után idén már csak igen szerény mértékben emelkedtek. A GKI–Erste konjunktúraindex a választások előtti másfél éves, szinte töretlen és látványos javulás után másfél évtizedes csúcsra ért, májusban azonban csökkent, júniusban pedig stagnált.
Átmeneti tényezők
A magyar gazdaság elmúlt években mutatott gyenge növekedési teljesítményét a gazdaságkutató intézet szerint főleg a befektetési környezet, így a jogbiztonság romlása magyarázza. Mint mondták, ebben nincs pozitív változás, s példaként egy mai kormányzati körökből származó megnyilatkozást említettek cégek államosítási lehetőségeivel kapcsolatban.
Ugyanakkor a növekedés jelenlegi gyorsulását főleg átmeneti tényezők következményeként értékelték. Ilyen a választási gazdaságpolitika és az EU-támogatások beömlése, amelyek hatásának nagyságrendjét a GKI korábban alábecsülte, ez magyarázza a növekedési előrejelzésük emelését és inflációs prognózisuk csökkentését.
Magyarország nemzetközi megítélése javult, de továbbra is negatív, elsősorban magas adósságmegújítási szükséglete, alacsony potenciális növekedése és az európai normáktól számos vonatkozásban eltérő szabályozási és intézményrendszere miatt. A hitelminősítők még a kilátások javításához sem látták elégségesnek az eredményeket.
Növekvő keresetek, bővülő GDP 2014-ben
2014-ben – részben a mesterségesen leszorított infláció hatására – a keresetek reálértéke 2,5%-kal (a közfoglalkoztatottak nélkül 4%-kal), a nyugdíjaké 2%-kal emelkedik, a reáljövedelmek pedig 3%-kal nőnek. A fogyasztás 8 éve nem látott ütemben, 2%-kal bővül, de még így is 2%-kal elmarad a 10 évvel korábbitól, s csak 0,5%-kal haladja meg a 2010. évi szintet.
Az állóeszköz-felhalmozás 2010 és 2012 között összesen mintegy 18%-kal csökkent, 2013-ban viszont 5,9%-kal bővült. Idén 8% körüli növekedés várható, amelynek 60 százalékát az állami szféra adja. Az átmeneti gyorsulást főleg az EU-források által gerjesztett állami infrastruktúra-fejlesztés, valamint az autóipari beruházások folytatódása magyarázza. A beruházási ráta a 2013. évi 18%-ról 2014-ben 19%-ra emelkedik. A beruházások szintje 2014-ben 7%-kal marad el a tíz évvel korábbitól, és csak 4%-kal haladja meg a 2010. évit.
Idén az első negyedévben a magyar GDP 7 éve nem látott mértékben, 3,5%-kal nőtt – igen alacsony bázishoz képest –, s az EU-ban is csak a lengyel és a román adat volt ennél magasabb. Az év egészében a GDP 2,5%-os növekedése várható, de a GDP idei szintje így is csak mintegy 7%-kal fogja meghaladni a tíz évvel korábbit.
A GKI prognózisa 2014-re
A belföldi felhasználás viszont körülbelül 8%-kal elmarad az egy évtizeddel korábbitól. Ebben a külső egyensúly kényszerű javítása és a külkereskedelmi cserearányok romlása tükröződik, noha e 10 év alatt a GDP mintegy 20%-át kitevő nettó EU-támogatás is érkezett az országba.
A foglalkoztattak száma idén statisztikailag látványosan emelkedik, a munkanélküliség pedig tovább csökken. De mindkét folyamatban főleg a közmunkán – és csak kis részben az üzleti szférában – foglalkoztatottak számának növekedése játszik szerepet. Most látott napvilágot az az adat, hogy a közmunkában foglalkoztatottak száma mostanra mintegy 100 ezerrel csökkent, ami a munkanélküliségi rátát ismét 10 százalék fölé emeli. Elképzelhető, hogy egyelőre átmeneti jelenségről van szó, és az önkormányzati választások előtt ismét növekedhet a közmunkán foglalkoztatottak száma.
Államháztartás és infláció
A GKI előrejelzése szerint 2014-ben is 3% alatt lesz a GDP-arányos államháztartási hiány. Ehhez azonban 100–200 milliárd forintos kiigazításra lesz szükség. Az államháztartás finanszírozásában emelkedik a forint aránya. Az államadósság GDP-hez viszonyított aránya 2014 végén – 2013-hoz hasonlóan – csak a kincstári számla vagy más állami tartalékok jelentős átmeneti leapasztásával lesz alacsonyabb az előző év véginél. Az államadósság valós és tartós csökkentése ilyen alacsony GDP-növekedés és infláció mellett nem lehetséges.
Az első öt hónapban összességében nem változott az árszínvonal, ezen belül áprilisban és májusban 0,1%-kal csökkent. Éves átlagban 0,5% körüli, esetleg ez alatti áremelkedés várható.
A magyar kockázati felár jelentősen csökkent, de a forint kamatfelára és éves leértékelődése így is a legjelentősebb a szűkebb régióban, s nem változott bóvli minősítésünk sem.
Javuló egyensúly, de vannak kockázatok
A pénzügyi válság által kikényszerített gazdaságpolitikai kiigazítás hatására Magyarország külső egyensúlya radikálisan javult. A folyó fizetési és tőkemérleg 2009 óta többletet mutat, ami 2014-ben a GDP több mint 6%-a lesz. A piacgazdasággal szembemenő, külfölditőke-ellenes és kiszámíthatatlan gazdaságpolitika miatt a külföldi tőke kiáramlóban van Magyarországról – figyelmeztetett a GKI.
Gazdasági mutatók hároméves átlagos változása, 2011–2016 (százalék)
A magyar gazdaság számára komoly kockázat az orosz–ukrán helyzet esetleges további eszkalációja. Gondot okozhat – a Fed esetleg túl gyors lépései következtében – a nemzetközi pénzpiaci kockázatvállalási hajlandóságának csökkenése. Hazai kockázat a befektetési környezet esetleges további romlása. Kedvezőbb helyzetet eredményezne viszont a gazdaságpolitika kiegyezés irányába történő markánsabb elmozdulása, illetve Magyarország befektetésre ajánlott országnak minősítése.
A magyar gazdasági évtizedes lecsúszása a régió országaihoz képest 2014-ben végre nem folytatódik. De a tartós kilábaláshoz szükséges mélyreható változtatásokból szinte semmi nem látható.
