"A napirend nyílt, bármilyen téma szóba kerülhet, de én a magam részéről utálom azt a szót, hogy kartell" - mondta újságíróknak a vendéglátó katari energiaipari miniszter, Abdullah bin Hamad al-Attija. "Pozitív üzenetet kell küldenünk a fogyasztóknak arra, hogy velük vagyunk, és nem ellenük" - mondta a miniszter.

A Gázexportáló Országok Fórumát először 2001-ben hívták össze, a mostani tanácskozáson 14 földgáztermelő ország képviselői vesznek részt. Ezek az országok adják világexportnak körülbelül a 60 százalékát. Az informális csoport kartellé alakításának gondolatát az iráni vezetés vetette föl még januárban, de most hétfőn az iráni energiaügyi miniszter, Kazem Vaziri-Hamane is óvatosan nyilatkozott. - Szerintünk hasznos lenne ilyen szervezetet alakítani, mások is szeretnék, de a folyamat lassúnak ígérkezik - mondta.

Csoportosan semmi értelme

Az orosz energiaügyi miniszter azt mondta még a hét végén, hogy "mi sem most, sem később nem tűzünk ki olyan célt, hogy csoportosan, szervezetten lépjünk fel, ennek semmi értelme". Úgy vélte, a katari fórum legyen a temelők és a fogyasztók világméretű párbeszédének része. "Más az olaj, és más a gáz" - mondta Purnomo Yusgiantoro indonéz energiaipari miniszter. - "A cseppfolyósított gáznak van egy kis szabadpiaca, de ez nem indokolja OPEC-szerű szervezet létrehozását" - magyarázta, arra utalva, hogy a világ nagy földgáztermelői egyelőre nincsenek versenyben, más és más területeket látnak el, és az árakban hosszú lejáratú szerződések keretében állapodnak meg a fogyasztókkal.

Venezuela és Bolívia támogatja a nemzetközi gázkartell létrehozását, és erőfeszítéseikből talán futja egy helyi kartell megalakítására, írták hírügynökségek hétfőn.

Orosz lapok elemzései

"Más kérdés, hogy Oroszország számára, tekintettel az állami ellenőrzésű Gazprom monopólium stagnáló kitermelésére és a növekvő hazai fogyasztásra, nem annyira a termelőkkel való szövetkezés, mint inkább a fogyasztókkal való barátkozás a fontos. Hogy biztos lehessen exportlehetőségeiben, Oroszországnak feltétlenül be kell fektetnie a cseppfolyósított gáz termelésébe. Márpedig ebben rá van utalva azoknak a fogyasztó országoknak a közreműködésére, amelyek a világ energiaiparának fő beruházóit alkotják" érvelt a liberális orosz üzleti lap.

Ha a "gáz-OPEC"-nek nem lenne értelme, akkor nem lenne körülötte ekkora hisztéria, mutatott rá a Nyezaviszimaja Gazeta, úgy vélve, hogy Oroszország rátapintott Európa gyenge pontjára: jelesül arra a félelmére, hogy az energiahordozók eladóinak egyeztetett pozíciójával találja magát szemben. A centrista orosz lap szerint mégsem indokolt arról beszélni, hogy Oroszország az energiafegyver alkalmazása mellett döntött. Valójában az Európai Unió fellépése tereli politikai síkra az energiagazdálkodást, vélte a lap.

Mi több, a Nyezaviszimaja Gazeta úgy ítélte meg, hogy az európai politikusok nemcsak Oroszország számára váltak valóságos fenyegetéssé, hanem az európai energiacégek számára is. Ennél fogva az európai energiamenedzserek harci cselekményekre készülődnek: de nem a félelmetes Oroszország, hanem saját hivatalnokaik és politikusaik ellen, írta a lap.