A legutolsó hónapban a 15-74 éves népesség 67.0 százaléka volt jelen a munkaerőpiacon, a szezonálisan összevethető tavalyi év azonos hónapjában mért 66.1 százalékos aktivitási rátával és az előző hónapban mért 67.0 százalékos szinttel szemben. Ugyanebben a hónapban a nemzetközi statisztikai módszertan szerinti munkanélküliségi ráta 3.9 százalék volt az előző havi 4.0 százalékot követően, és az előző év azonos hónapjában mért 3.5 százalékos szint után.

2023 áprilisában a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat regiszterében 235,5 ezer álláskereső szerepelt, ami 6,4 ezer fővel kevesebb az előző év azonos időszakának adatához viszonyítva. A tárgyhónapban összesen 30,2 ezer álláskereső kérte nyilvántartásba vételét, amelyből az első alkalommal regisztrálók aránya 10,7 százalékot tett ki. Az új belépők száma az előző év azonos időszakához képest 16,9 százalékkal nőtt, de a számuk továbbra is minimális.

2023 áprilisában a munkaadók összesen 26,3 ezer üres álláshelyet jelentettek be, így összességében a hónapban 97,6 ezer álláslehetőség állt rendelkezésre, amelyből a hónap végére 68,8 ezer maradt betöltetlen, az előző havi 71,3 ezer után.

Kilátások

Elsősorban a munkaerőpiaci aktivitás növekedése miatt mérsékelten 4 százalék fölé emelkedett a munkanélküliségi ráta az év elején, majd a tavaszi hónapokkal ismét csökkenésnek indult, az őszi hónapokra pedig ismét a korábbi 3.5 százalékos szintre csökkenő munkanélküliségre számítunk a jelenlegi folyamatok alapján, az idei éves átlagos ráta pedig 3.7 százalék lehet. Így a mérsékelt recessziós környezet mellett is igaz marad, hogy a teljes foglalkoztatottság közelében áll a hazai munkaerőpiac, aminek elsődleges oka, hogy a pandémia utáni helyreállási problémákból kiindulva igyekeznek megtartani a bevált munkaerőt a piaci szereplők és átmenetileg vállalhatják a „kapun belüli" munkanélküliséget is, mivel a későbbi toborzás költsége magasabb lehet, mint a jelenlegi megtartási költség.