A felnőtt magyar lakosság közel fele (41 százalék) jelenleg aktív álláskereső, vagy az elmúlt két évben volt az; több mint kétharmaduk (38 százalék) fizikai munkát végezne, amelyre az elmúlt évek során látványosan váltakozott a piacon a kereslet. 2019 elejétől kezdődően ugyanis egyre erősödött az igény az új szak-, betanított- és segédmunkások iránt, az intenzív toborzás nyomán pedig munkaerőhiány alakult ki ezen a területen; azonban ez a felállás idén mérséklődött, majd ősz elejére meg is fordult.

Több az elérhető munkavállaló, de lecsökkent a kereslet irántuk

A Profession.hu felületén keresztül lezajlott folyamatokból látható, hogy 2024 harmadik negyedévében összesen 15,9 százalékkal több jelentkezés történt a fizikai munkásokat kereső hirdetésekre, mint tavaly ugyanebben az időszakban. Ezzel párhuzamosan a nekik szóló álláshirdetések száma 2,4 százalékkal csökkent, így átlagosan egy meghirdetett pozícióra 13,5 százalékkal több munkakeresői jelentkezés jutott.

Szakterületenként nézve a kereslet és kínálat változásában az látható, hogy 2024 harmadik negyedévében a legjelentősebb kereslet új munkaerőre a bolti eladó, pénztáros, a betanított munka, valamint az anyagmozgatás, rakodás kategóriákban volt. A tavalyi év azonos időszakához képest a legnagyobb arányú növekedés a klímaszerelő esetében történt, ahol egy év leforgása alatt 115 százalékkal több hirdetést adtak fel.

Lokáció alapján főként Nógrád vármegyében szűkült a választási lehetőség az ilyen típusú állást keresők számára (ahol 32,8 százalékkal kevesebb hirdetést aktiváltak, mint tavaly ilyenkor), illetve Győr-Moson-Sopron (-18,5 százalék) és Veszprém vármegyében (-17,6 százalék). Voltak azonban olyan területek, ahol gyarapodott a nyitott pozíciók száma a kategórián belül: Tolna vármegyében ráadásul 16,2 százalékkal, Hajdú-Bihar (12,9 százalék) és Szabolcs-Szatmár-Bereg (6,6 százalék) vármegyében is.