Európában és ezen belül az eurózónában ugyanis csökkenni látszik az infláció, és a várakozások alatt marad a gazdasági növekedés. Ugyanakkor a világ devizapiacain - a Fed az amerikai gazdaság gyengeségeit taglaló Beige Book jelentésének publikálását követően - megállíthatatlanul drágul az euró az amerikai valutával szemben. A nagy kérdés, hogy meddig erősödhet a közös európai pénz.

A Wall Street Journal az eurózóna pénzintézetének az amerikai Fedétől eltérő feladatköréből és helyzetértékeléséből vezette le azt, hogy már a bank vezető testületének augusztus 30-i ülésén megtörténhet a kamatcsökkentés. Az ECB prioritása az árstabilitás fenntartása, ami együtt jár azzal, hogy az infláció alakulását különös figyelemmel kísérik. Az ECB legutóbb nyilvánosságra hozott jelentésében azt írja, hogy a pénzforgalom növekedése ezúttal a várt kereteken belül maradt, és mivel nincs számottevő áremelési nyomás, „az várható, hogy a fogyasztói árszint csökkenése folytatódik”.
Másrészről a gazdasági növekedés stagnálása a recesszió határmezsgyéjére juttatta több ország gazdaságát. A legutóbbi példa Olaszországé, amely az eurózóna termelésének 18 százalékát teszi ki, és a térség államai közül elsőnek tette közzé a júniussal végződő negyedév adatait. Ezekből kitetszik, hogy a gazdaság teljesítménye – igaz, minimális mértékben: 0,1 százalékkal – csökkent az előző negyedévvel szemben. A szakemberek azt várják, hogy más országoknak a közeljövőben napvilágra kerülő adatai nem fognak nagyon sokban különbözni a Rómában publikáltaktól.

A Wall Street Journal szemleírója úgy látja, hogy mind erőteljesebbé válik az ECB-re nehezedő kamatcsökkentési nyomás. Siegmar Mosdorf, a német gazdasági miniszter helyettese pedig azt mondta, hogy az infláció érzékelhető csökkenése növeli a vásárlóerőt, és lehetségessé teszi „mindenekelőtt az ECB számára azt, hogy őszig mérsékelje az alapkamatot”.

A Nemzetközi Valutaalapnak a dollár gyengüléséről szóló friss jelentése és az ECB-kamatcsökkentési várakozás is szerepet játszott az euró szerdai jelentős erősödésében: záráskor 251,50 forintot ért.

Ugyanakkor úgy tűnik, megtörik a kétéves trend és az euró 1999 január 1-ei megjelenése óta - kisebb megszakításokkal - tartó gyengülése végéhez érkeztünk. A kibocsátásakor még 1,17 dollárnál is többet érő, kizárólag számlapénzként üzemelő valuta két év alatt értékének 20 százalékát veszítette el. Ám már tavaly nagyot változott a világ. Először az Új Gazdaság léggömbje pukkadt ki, majd decemberre megingott a tengerentúli gazdaság egésze és az öt százalékos gazdasági növekedés idén szinte teljesen elpárolgott, sőt egyesek már a közelgő recessziót emlegetik. A kezdetben még optimista Fed először kamatcsökkentések sorozatával és gyors talpra állás reményével hitegetett, majd a múlt csütörtökön publikált Beige Book jelentésében elhessegette az illúziókat és nyíltan szembenézett az elhúzódó gazdasági hullámvölggyel. Azóta töretlenül erősödök az euró, és kisebb mértékben a jen a dollárral szemben. A befektetők rájöttek, hogy az Egyesült Államok, legyen bármilyen nagy is, csak egy a föld országai közül és nem állhat örökös növekedési pályán. A nagy kérdés, hogy meddig erősödhet a közös európai pénz és vele a mi forintunk az amerikai valutával szemben.
Van azonban, aki azt jósolja, hogy hamarosan vissza fog csúszni az euró, de újra fölfelé indul.
Az év végére várt jóslatok nagyon megoszlanak: 0,8 dollártól 1 dollárig terjednek. Egyes számítások szerint év végére eközben 248-249 forintot fog érni egy euró.
Forrás: MTI, Népszabadság