Helyi idő szerint kedden reggel terrortámadás rázta meg az Egyesült Államokat. Röviddel kilenc óra előtt egy Boeing 767-es típusú, az America Airlines flottájából eltérített személyszállító repülőgép csapódott a New York-i World Trade Center (WTC) egyik tornyához, amit 18 perccel később egy második személyszállító becsapódása követett. A Manhattan központjában lévő, 110 emeletes felhőkarcoló komplexum röviddel később összeomlott. A reggeli forgalomban a WTC is, az utca is tele volt emberekkel, magában az épületben a becslések szerint 50 ezer ember dolgozott. Arról sincsenek adatok, hogy a tornyokban (amelyek tetején kilátó működik) éppen hány turista tartózkodott. A WTC elleni támadás után egy órával repülőgép zuhant az amerikai védelmi minisztérium, a Pentagon washingtoni épületére, valamint autóba rejtett bomba robbant a külügyminisztérium és a Capitolium közelében. A Pentagon kigyulladt és egy része összeomlott. Röviddel később jelentették, hogy Pittsburgh mellett lezuhant még egy utasszállító. A négy eltérített repülőgépen összesen 266 ember utazott, őket magukkal vitték a halálba a terroristák.

A terrorakciók nyomán New York teljes káoszba fulladt, Washington pedig gyakorlatilag megbénult – jelentette az MTI. Rudolph Giuliani New York-i polgármester felszólított mindenkit, aki nem vesz részt a mentésben, hogy hagyja el Manhattan déli részét. Washingtonban elrendelték a szövetségi kormányzat összes székházának, így a Fehér Háznak és a Capitoliumnak a kiürítését, lezárták a metrót, munkaszünetet rendeltek el minden közhivatalban. Az amerikai katonai illetékesek Washington, illetve New York közelébe rendeltek több, az Atlanti-óceánon tartózkodó repülőgép-hordozó hajót, hogy az onnan felszálló gépek biztosíthassák a két város légterét. E hatalmas hajók jelentős egészségügyi ellátási kapacitással is rendelkeznek. A Fehér Ház környékén állig felfegyverzett katonai osztagok tűntek fel, s az egész világon legmagasabb készültségbe helyezték az amerikai katonai egységeket. Az amerikai Űrhajózási Hivatal (NASA) lezárta űrkutatási létesítményeit, megerősítették a védelmet az Egyesült Államok kulcsfontosságú infrastrukturális létesítményei körül. Olyan tömegszórakoztató létesítményeket is bezártak, mint amilyen például a floridai Disney-park, mert a nagy tömegben együtt tartózkodó emberek fokozott veszélyben lehetnek újabb támadás esetén. A tragédia után csak többszöri próbálkozással lehetett az Egyesült Államokba telefonálni.

George W. Bush amerikai elnök a World Trade Centert ért támadást nemzeti tragédiának nevezte és kilátásba helyezte, hogy az Egyesült Államok elfogja és megbünteti a tetteseket. Bush és a kongresszus néhány vezetője hamarosan meglátogatja a lezárt területeket. Az elnök a terrorakciók idején Floridában volt. A támadások után Bush videó-távkonferenciát tartott vezető kormányzati tisztségviselőkkel és felvette a kapcsolatot külföldi vezetőkkel is. Biztosította őket arról, hogy az Egyesült Államok kormányzata működőképes, és megteszi a helyzet kívánta összes szükséges intézkedést.

Az amerikai hatóságok lezárták az ország légterét minden polgári repülőgép előtt: ez az első alkalom, hogy az amerikai szövetségi légügyi hatóság, a FAA teljes, országos repülési tilalmat rendelt el. A hírtelevíziók közzétették, hogy az amerikai légierő minden gyanús, nem engedélyezett légi tevékenységet azonnali légi csapással büntet az ország légterében. A lépés nyomán – amelyet hamarosan követett az összes kanadai repülőtér lezárása is – a nagy európai légitársaságok sietve törölték amerikai járataikat. Bezárt Európa egyik legnagyobb légikikötője, a londoni Heathrow is, Izrael pedig lezárta légterét a külföldi repülőgépek előtt. A Malév New York-i és torontói járata az óceán felett visszafordult, s a magyar légitársaság egyes közel-keleti járatait is törölték, Ferihegyre csak jeggyel rendelkező utasok léphetnek be. Világszerte kiürítették az izraeli nagykövetségeket, evakuálták a brüsszeli NATO-főhadiszállást.

A terrorakciók miatt kedden nem nyitottak ki az amerikai értékpiacok. Az olaj ára rövid idő alatt több mint 3 dollárral (27,45 dollárról 31,05 dollárra) emelkedett a londoni nemzetközi olajtőzsdén, de azután 30 dollár alá esett vissza. A Kőolajexportáló Országok Szervezetének (OPEC) főtitkára az Egyesült Államokban elkövetett keddi merényletsorozat után adott nyilatkozatában azt mondta: a szervezet változatlanul elkötelezett a stabil globális olajellátás és árszint fenntartása mellett, és ha szükséges, kész kitermelési tartalékkapacitásait is mozgósítani.
Ali Rodriguez a Reutersnek azt mondta: az OPEC meg fogja tenni a szükséges lépéseket annak elkerülésére, hogy az olajár a magasba szökjön a tragédia hatására. Hozzátette: az amerikai események nem változtatnak azon az elhatározáson, hogy az OPEC garantálja az olajpiaci stabilitást, s ehhez az ígérethez a tagállamok tartják magukat. Rodriguez kizárta annak lehetőségét, hogy egyes tagállamok az olajfegyvert bevetve visszatartanák szállításaikat.

Az OPEC-főtitkár kijelentette: reméli, hogy az Egyesült Államok nem fog „vaktában visszavágni". Elemzők szerint a piac éppen ettől tart. A Schroder Salomon Smith Barney egyik szakértője kedd este a Dow Jonesnak azt mondta, hogy a Brent-kontraktusok irányt vehetnek a 35-40 dollár felé a példátlan terrortámadás hatására. A dollár értéke a terrorcselekmények hatására süllyedni kezdett. A nyugat-európai tőzsdéket szintén leállították, Londonban viszont pánikvásárlás tört ki.

Amerikai illetékesek egyelőre névtelenül, szakértők pedig egyre nyíltabban feltételezik, hogy a terrorcselekmények értelmi szerzője – minden tálib tagadás ellenére – Oszama bin Laden, az Afganisztánban rejtőzködő, szaúdi származású terroristavezér lehetett. Egy kormányzati tisztségviselő, aki nem kívánta felfedni kilétét, azt mondta: vannak jelek, miszerint az Oszama bin Laden szellemi irányítása alatt álló Al-Kaida szervezet lehet a felelős, de megállapított tényként ezt még nem lehet kijelenteni. A brit Jane's Defense vezetője azt nyilatkozta, hogy csak a szaúdi képes ilyen méretű és szervezettségű támadásra. Bin Ladenhez közel álló források ugyanakkor tagadták, hogy ő követte volna el a támadást. Mindazonáltal vannak olyan sajtóértesülések, hogy Oszama bin Laden hetekkel ezelőtt „példátlanul kiterjedt" akciósorozatot helyezett kilátásba amerikai „érdekeltségek" ellen.

Az Izrael által megszállt területeken több ezer palesztin vonult az utcákra és ünnepelte az Amerikát ért terrortámadás-sorozatot. „Boldogok vagyunk, ugyanis mindig az Egyesült Államok áll Izrael mögött" -– mondta egy férfi a The Times helyi tudósítójának. Lánya hozzátette: reméli, hogy a következő célpont Tel-Aviv lesz. Jasszer Arafat palesztin vezető mélységes sajnálatát fejezte ki a történtek miatt. Azt mondta, a palesztin hatóság elítéli a támadást, és nemcsak a saját, hanem népe nevében is sajnálatát fejezte ki Amerikának és elnökének is. A merényletek az amerikai közel-keleti politikának következményei – nyilatkozta a francia hírügynökségnek a szélsőséges Iszlám Dzsihád fegyveres szervezet szóvivője, aki egyúttal kijelentette: ellenzik ártatlan emberek halálát. Az AFP háttértudósításában emlékeztetett arra, hogy az egyiptomi kormány már júniusban figyelmeztette Washingtont: ha az Egyesült Államok nem tesz komoly lépéseket a közel-keleti erőszak megfékezésére, félő, hogy elszabadul a terrorizmus. Az al-Akbár kormánylap augusztus végén élesen bírálta George Bush elnököt, és azt írta: az izraeli-arab konfliktus „egyre általánosabb és egyre veszélyesebb amerikai-arab konfliktussá vált."

Tony Blair brit kormányfő a legborzasztóbb, legmegdöbbentőbb eseménynek nevezte a New York-i World Trade Center elleni terrorista merényletet, Jack Straw külügyminiszter pedig egyenesen az emberiség elleni támadásnak minősítette a támadásokat. Blair az események miatt Brightonból azonnal visszaindult Londonba és tanácskozásra hívta össze a brit kormány nemzetbiztonsági tagjait. Az amerikai terrortámadások hírére a londoni City-ben rendkívüli biztonsági intézkedéseket léptettek életbe, első lépésként kiürítették az új kelet-londoni pénzügyi központ legmagasabb épületét, a 244 méter magas Canary Warf felhőkarcolót. Jacques Chirac francia elnök megszakította a franciaországi Bretagne-ban tett látogatását. Az államfő élő tévébeszédben „szörnyűségesnek" nevezte a terrortámadást és szolidaritásáról biztosította az amerikai népet. Gerhard Schröder német kancellár összehívta a német szövetségi biztonsági tanácsot, estére pedig a parlamenti pártok frakcióvezetőit. Joscka Fisher külügyminiszter kedden délután Schröder hivatalába sietett. A berlini külügyminisztériumban válságcsoportot hoztak létre. A német parlament kedden délután megszakította költségvetési vitáját. Az osztrák kormány George Bush amerikai elnökhöz intézett üzenetében fejezte ki megdöbbenését és együttérzését az amerikai merényletsorozat után. Az osztrák államrendőrség közölte, hogy minden Ausztriában lévő amerikai objektum körül megerősítették a biztonsági intézkedéseket.

Az orosz kormány röviddel a New York-i és washingtoni terrorakciók után elítélte a támadást. A kabinet részéről azt a véleményt juttatták el a sajtóhoz, hogy „a terrorizmus szörnyű és undorító minden megjelenési formájában." A moszkvai álláspont szerint a történtek azt bizonyítják, hogy világméretű összefogásra van szükség a terrorizmus ellen és nem szabad gyengének mutatkozni a terroristákkal szemben. Az eseményekről folyamatosan tájékoztatták Vlagyimir Putyin elnököt és Mihail Kaszjanov miniszterelnököt.

Az események krónikája
A New York-i Világkereskedelmi Központ (WTC) és a washingtoni kormányépületek ellen kedden elkövetett támadások pontos időrendje közép-európai idő szerint:

14 óra 56 perc: Egy repülőgép közvetlenül becsapódik a New York-i WTC iker-felhőkarcoló egyik toronyépületébe, tátongó üreget hagyva az épület elülső részén. Sűrű füstfelhő borítja be az épület felső emeleteit.

15 óra 14 perc: Egy második repülőgép csapódik be a WTC másik toronyépületébe. A becsapódás nyomán hatalmas robbanás rázza meg az épületet. A CNN hírtelevízió élő egyenes adásban közvetíti a második becsapódást.

15 óra 40 perc: A floridai Sarasotában nyaraló George Bush amerikai elnök kijelenti: „nyilvánvalóan terrortámadás történt". Azonnal, mindenre kiterjedő nyomozást rendel el a terroristák felkutatására. Bush azt is bejelenti, hogy megszakítja nyaralását, és azonnal hazaindul Washingtonba.

15 óra 50 perc: Washingtonban kiürítik a Fehér Ház épületét, és nem sokkal később evakuálják a Pentagon személyzetét is.

15 óra 53 perc: Megkezdik a külügyminisztérium washingtoni épületének kiürítését. Közben két robbanás rázza meg a Pentagont. A védelmi minisztérium épületének egyik szárnyának falán füst gomolyog.

16 óra: Az amerikai Szövetségi Repülésügyi Hatóság (FAA) elrendelte az összes kereskedelmi járat törlését az Egyesült Államokban.

16 óra 05 perc: Összeomlik a WTC iker-felhőkarcoló déli tornya, hatalmas porfelhőt terítve a városrészre.

16 óra 28 perc: Kártyavárként dől össze a WTC másik tornya is. Több tonna törmelék borítja a környék utcáit. Manhattan déli része felett hatalmas porfelhő terül szét.

16 óra 38 perc: A washingtoni külügyminisztériumnál pokolgéppel teli autó robban.

16 óra 42 perc: A perui fővárosban tartózkodó Colin Powell amerikai külügyminiszter lemondja szerdára, Kolumbiába tervezett látogatását.

16 óra 50 perc: A United Airlines amerikai légitársaság Párizsban bejelenti: a WTC épületébe becsapódott két gép közül az egyik – egy Boeing 737-es típusú gép – az ő tulajdonában volt.

16 óra 55 perc: Az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) egyik illetékese közli: egy eltérített repülőgép tart a Pentagon felé.

17 óra 17 perc: Rudolph Giuliani New York-i polgármester felszólítja a New York-iakat, hogy hagyják el Manhattan déli részét.

17 óra 33 perc: Az FAA illetékesei bejelentik, hogy több repülőgép fölött is elvesztették az ellenőrzést.

17 óra 34 perc: Pennsylvania államban – Pittsburghtől mintegy 130 kilométerre délkeletre, Jennerstown városka közelében – lezuhant egy Boeing 767-es repülőgép. A United Airlines bejelenti, hogy a New Yorkból San Fransiscóba tartó járata zuhant le Pittsburgh közelében.

17 óra 38 perc: Az American Airlines közölte, hogy „elveszített" két repülőgépet, amelyeken összesen 156 ember utazott.

17 óra 53 perc: Az Egyesült Államok északkeleti részén felfüggesztették a vasúti közlekedést Washington és Boston között.

18 óra: Az American Airlines légitársaság egyik repülőgépe becsapódott a Pentagon épületébe, az egyik épületszárny első emeleti szintjén.

18 óra 31 perc: A United Airlines légitársaság Párizsban bejelenti, hogy elvesztett egy második utasszállító – Boeing 767-es típusú – repülőgépet is.

18 óra 50 perc: Rudolph Giuliani New York-i polgármester utasítja a nemzeti gárdát, hogy segítse a mentőalakulatok munkáját, és próbálja meg fenntartani a rendet New Yorkban.

19 óra 30 perc: George Bush amerikai elnök a Louisiana állambeli Barksdale légitámaszponton bejelenti, hogy az amerikai fegyveres erőket fokozott harckészültségbe helyezték. Sajtótájékoztatóján ígéretet tesz, hogy elfogják és megbüntetik a New York-i Világkereskedelmi Központ és a Pentagon támadóit.

19 óra 50 perc: Anthony Williams washingtoni polgármester rendkívüli állapotot hirdet ki a városban a keddi terrortámadások nyomán.

20 óra: Az amerikai tőzsdefelügyelet (SEC) bejelenti, hogy az amerikai értékpiacok délután nem nyitnak ki.


Az eltérített gépek listája
1. American Airlines 11. járata, Boeing 767-es tipusú gép, a Boston–Los-Angeles utvonalon közlekedett, 92 utassal. Ez ütközött a Világkereskedelmi Központ egyik tornyához.
2. American Airlines 77. járata, Boeing 757-es, 64 fő, ebből 58 utas, Washington–Los Angeles útvonalon közlekedett. A Pentagonra ez a gép zuhant rá – derült ki egy, a Pentagonnal szemben lakó pilóta beszámolójából, aki a CNN-nek elmesélte a becsapódás történetét.
3. United Airlines 93. járat, Boeing 757-es gép, amely Newarkból (New Jersey)–San Franciscoba indult eredetileg. Ez zuhant le Pittsburgtól 128 kilométernyire délkeletre Shanksvillenél.
4. United Airlines 175. számú Boston-Los Angeles járata, egy Boeing 767-es, ez csapódott a New Yorki Világkereskedelmi Központ másik tornyába.

Összeállította: Kocsi Margit