A Magyar Közlöny idei 39. számában megjelent törvénymódosítás szerint ez a szabály az alap és pótszabadság együttes értékére, az úgynevezett rendes szabadságra vonatkozik. A munkáltató kétféle indokra hivatkozhat, amikor a következő év március végéig ütemezi át a szabadság legfeljebb egynegyed részét. Egyrészt hivatkozhat a kivételesen fontos gazdasági érdekre, másrészt a működési körét közvetlenül és jelentősen befolyásoló tényezőre.
A kivételesen fontos gazdasági érdekre viszont nem lehet úgy hivatkozni, hogy a rendkívüli feladat különféle más munkaszervezési módokkal is megoldható lett volna. Amennyiben viszont a szabadság teljes kiadása ennek ellenére is a munkáltató gazdálkodását meghatározóan hátrányosan befolyásolná, lehetséges a szabadság egynegyed részének átütemezése. A módosítás szerint a munkáltató nem hivatkozhat a kivételesen fontos gazdasági érdekre, vagy a működési körét közvetlenül és jelentősen befolyásoló okra a szabadság egynegyed részének a következő évre történő átvitelekor, ha ezek a problémák évközben a szabadság teljes kiadásával is megoldhatók.
Idén még szeptemberig
A törvénymódosítás szerint amennyiben a munkáltatónak sikerül megegyezni a szakszervezettel, vagy a szakszervezetekkel, akkor a kollektív szerződésben szerepelhet, hogy a szabadság egynegyed részét az esedékességi évet követő március vége helyett június végéig lehet átvinni. Átmeneti rendelkezésként a múlt évre járó, a korábbi szabályok szerint ki nem adott szabadságnál még nem a március végi időpontot kell figyelembe venni, ezek a szabadságok az idén még kiadhatók szeptember végéig.
Az új szabályok szerint a munkavállalók indokolt esetben összesen három nap szabadságot, legfeljebb három alkalommal az általuk megjelölt időpontban az előzetes 15 napos bejelentési kötelezettség nélkül is igénybe vehetnek. Az alapszabadság egynegyed részének igénybevételi idejét eddig is a munkavállalók határozhatták meg, de ezt az igényt 15 nappal előbb kell jelezni a munkáltatónak. Ez a szabály továbbra is fennmarad, az egynegyed részből három nap viszont a 15 napos előzetes bejelentési kötelezettség nélkül is lehívható. A munkáltató igényére ugyanakkor az igénybevétel indokoltságát igazolni kell.
A korábbi szabályok szerint a munkáltató akár a munkavállaló által meghatározható egynegyed részen felüli háromnegyed részt is átütemezhette a következő évre, sőt az egész szabadságot, ha a munkavállaló nem használta ki az egynegyed rész igénybevételét. A korábbi szabályok szerint következő évben június végéig kellett kiadni ezt az átütemezett szabadságot, de kollektív szerződés esetén ez lehetett akár december végi időpont is.
