Tóth Tamás, a KSH elnökhelyettese a hivatal kedden megjelenő, Helyzetkép – Turizmus című kiadványának megállapításait ismertetve elmondta, hogy a turizmus a kapcsolt szolgáltatásokat és az áttételes hatásokat is beszámítva a GDP 10,2 százalékát adta 2025-ben.

A turizmus a szolgáltatás-külkereskedelmi egyenleg legnagyobb hozzájárulója volt tavaly 1749 milliárd forintos többletet generálva, és az ágazat a teljes hazai foglalkoztatás tizedét adta, 420 ezer fővel. Németh Eszter, a KSH szolgáltatásstatisztikai főosztályának vezetője emlékeztetett arra, hogy a turizmus volumene összességében még nem érte el a koronavírus-járvány előtti, 2019-es rekordszintet, 2025-re azonban már megközelítette azt.

Az emelkedő tendencia főként a külföldi látogatóknak köszönhető, akik nemcsak 4,4 százalékkal nagyobb számban érkeztek Magyarországra, hanem a korábbinál 15 százalékkal hosszabb időt töltöttek itt, és 12 százalékkal többet is költöttek, mint egy évvel korábban.

A többnapos látogatók közül az Ausztriából, az Egyesült Királyságból, Izraelből és az Egyesült Államokból érkezők száma nőtt meg a legjelentősebb mértékben, de a szálláshelyeket nézve ázsiai, dél-amerikai és francia turistákkal lehetett sokkal nagyobb számban találkozni. A belföldi turizmusban az elmúlt tíz évben jelentős eltolódás történt a költéseken belül a szálláshelyek javára, továbbra is jelentős azonban a szezonalitás, a nyári időszak túlsúlya, különösen a Balaton térségében.