A nyugdíjak bruttósítása, ahogy annak idején a fizetéseké, közvetlenül nem változtatná meg senkinek a költségvetési helyzetét. Se a nyugdíjasokét, se az államét, mégis nagy lenne a jelentősége, hiszen javítaná a nyugdíjasok társadalmi státuszát. Nem csak egy „eltartott” rétegként jelennének meg, egy költségvetési teherként, hanem adófizető állampolgárokként, ugyanúgy, mint bárki más. Nem véletlen, hogy Európa összes országában bruttósított nyugdíjrendszer működik.
Karácsony Mihály a Nyugdíjas Parlament elnöke elmondta, hogy született már egyszer Magyarországon egy olyan törvény, ami szerint bruttósítani kell a nyugdíjakat. A törvényt ki is hirdették 1997-ben, aminek 2005 körül kellett volna hatályba lépnie. A választások, a kormányváltás azonban elsöpörte az elképzelést. Ez a felemás helyzet ma is akár mindennapi gondokat okozhat, például, ha egy nyugdíjasnak a gyermeke külföldre megy tanulni és az ottani oktatási intézmény jövedelemigazolást kér a szülőtől, akkor nem elégszenek meg a nettó összeggel, hanem a bruttót is kérik. Arról jelenleg külön követségi igazolást kell szerezni, hogy Magyarországon nem létezik a bruttó nyugdíj intézménye. Karácsony Mihály hangsúlyozta, hogy a Nyugdíjas Parlament is szorgalmazza a bruttó nyugdíjak bevezetését, mert e nélkül számos adókedvezménytől is elesnek az időskorúak. Egyre gyakoribb például, hogy nyugdíjaskorúak kiskorú gyermeket nevelnek, ami után személyi jövedelemadó (SZJA) kedvezmény járna, vagy olyan biztosítással rendelkeznek, ami után visszaigényelhetnének SZJA-t. Karácsony Mihály úgy véli, kellene venni egy nagy levegőt és Magyarországon is bruttósítani a nyugdíjakat.
