Az uniós pénzek beáramlása fordulópont lehet a nagyvállalati szektor számára: új beruházási ciklus kezdetét jelezheti. A hazai növekedést az elmúlt időszakban visszafogta a beruházási aktivitás hiánya – így a források legfontosabb szerepe lehet, hogy újraindulhatnak az elhalasztott projektek. Ez hatással lehet a közlekedési, energetikai, hálózatfejlesztési, oktatási és vállalati modernizációs programokra is, a nagyvállalatok számára pedig új megrendeléseket és jobb működési környezetet jelenthet.
A másik fontos hozadék a beszállítói láncok élénkülése lehet: ha nő a közösségi vagy állami infrastruktúra-finanszírozás, az a logisztika javulását, az energiabiztonságot, az ipari parkok elérhetőségét és a termelési környezetet is kedvező irányba vezetheti. Ez pozitívan hathat a kapacitásbővítési hajlandóságra és javíthatja a nagyvállalatokhoz kapcsolódó beszállítói ökoszisztéma terhelhetőségét. Bár ezek jó hírek a piac számára, mégis fontos szem előtt tartani, hogy a megállapodást követően a lehívások, közbeszerzések és projektindítások üteme hatással lehet a végső, gazdaságban is tapasztalható eredményekre.
„A szabályozási fordulat felgyorsíthatja a gazdaság piaci alapú működéséhez való visszatérést. Az EU-források hazatérése már nem csak elméleti lehetőség, hanem gyakorlati gazdasági kérdés is: a május végi, 16,4 milliárd euró felszabadításáról szóló megállapodást követően Magyarország benyújtotta a helyreállítási tervét az Európai Bizottság felé. Ez különösen fontos egy olyan gazdasági környezetben, ahol az Európai Bizottság szerint a magyar növekedést továbbra is fékezi a gyenge beruházási hajlandóság, és a vállalati finanszírozási oldalról még várat magára a beruházási célú hitelkereslet fordulata. Ha a bejelentések időben érkező kifizetésekké fordulnak át, az a nagyvállalati szektorban egy gazdaságilag kedvező időszakot nyithat meg” – értékelte a folyamatot Bodor Tibor, a K&H vállalati divíziójának vezetője.
