Mint azt korábban megírtuk, az osztrák mezőgazdasági miniszter közvetlenül Brüsszelhez fordult a magyar földtörvény ügyében, miután az egyeztetési kísérletek magyar kollégájával sorra kudarcot vallottak. Michel Barnier belpiaci biztos hivatala szerint a Bizottság megvizsgálja a magyar földtörvényt, mivel az EU-jog értelmében az olyan korlátozások, amelyek más EU-országbeli embereknek történő földeladásra vonatkoznak, a tőke szabad mozgásának korlátozását jelentik. A tőke szabad mozgása - az emberek, az árucikkek és a szolgáltatások szabad mozgásával együtt - annak a négy alapszabadságnak az egyike, amelyeken az EU egységes piac nyugszik. Ez a négy szabadság az európai integráció alapelvei közé tartozik az EU megalapítása óta. A tagállamok nem "szemezgethetnek" e szabadságok között, hogy eldöntsék, melyeket alkalmazzák - írta Barnier biztos hivatala, hozzátéve ugyanakkor azt is: "bizonyos esetekben e szabadságok korlátozása elfogadható, ha az arányos, igazolt, és közérdeket szolgál". (A földhasználók is megüthetik a bokájukat.)
Az uniós testület jelenleg elemzi ezeket az új előírásokat, tekintettel arra, hogy a magyar EU-csatlakozáskor kitűzött átmeneti derogáció - a közös uniós szabályok alkalmazása alóli ideiglenes mentesülés - ez év április 30-án lejár. (A sokat vitatott földtörvény nemrégiben lépett életbe.)
A brüsszeli tájékoztatás szerint különálló kérdésnek számít azoknak a külföldi - főként osztrák - gazdálkodóknak az állítólagos birtokvesztése, akik már használnak Magyarországon mezőgazdasági földet, főként haszonbérleti formában. Az Európai Bizottság ezt a külön kérdést is megvizsgálja. Barnier hivatalának álláspontja szerint "feltéve, hogy az adott szerződések a nemzeti jog értelmében érvényesek, az, ha a földhasználókat kárpótlás nélkül megfosztják beruházásuk értékétől, aggályokat vet fel az EU-joggal - különösképpen a tőke szabad mozgásának elvével és a vállalkozás szabadságával - való összeegyeztethetőséget illetően".
A kérdés azért különösen érdekes, mert azokról az osztrák gazdákról van szó akik pontosan azért kötöttek ilyen formában haszonbérleti szerződéseket, hogy kijátsszák a magyar földvásárlási törvényeket. Ezek az ún. zsebszerződések olyan jogi konstrukciók, amelyek elfedik a valódi vevő – elsősorban a külföldi személy – tulajdonosi jogait. Illegális a dátum nélküli, de ellenjegyzett adásvételi szerződés. Legális megoldás azonban, ha a külföldi érdeklődő megbízottja, “strómanja” vásárol, majd a külföldi által alapított magyar cég hosszú távú haszonbérletbe veszi a földet, illetve a strómannak a föld értékével megegyező kölcsönt nyújt, amelynek a fedezete a stróman földtulajdona öröklési, értékesítési tilalommal. Így a birtoklás, a használat és közvetett úton a rendelkezési jog is biztosított. Becslések szerint ilyen szerződésekkel hazánkban akár 350-400 ezer hektár is külföldi ellenőrzés alatt lehet, jellemzően osztrák gazdálkodók kezében. Az erre vonatkozó büntetőjogi szabályozást azonban Áder János köztársasági elnök visszaküldte az Országgyűlésnek, így annak átdolgozása jelenleg is zajlik.
A téma részletes hátterét itt olvashatja!
Az Európai Bizottság vizsgálata a földtörvénnyel kapcsolatban azonban különösen aktuális, mivel az új jogszabály még az Orbán-kormány mércéjével mérve is diszkriminatív, kizárja nemcsak a külföldieket, hanem a magyar állampolgárok többségét is a földszerzésre jogosultak köréből.
