A kabinet - a miniszterelnök által meghirdetett „országvédelmi akcióterv" részeként -módosítaná a büntetőtörvénykönyvet, amitől a gyakran rejtve maradó uzsora-bűncselekmények felderítési arányának javulását várja a kormány. (Mérvadó külföldi lapok nem épp elragadtatottan nyilatkoztak korábban az országvédelmi tervről.) A közigazgatási tárca szeptember 16-án terjesztette a parlament elé az uzsorázást érintő jelenlegi büntetőjogi szabályok szigorítását. A minisztérium kezdeményezte: az uzsora-bűncselekmény alapesetének tényállási elemei közül hagyják el az üzletszerű elkövetési módot, azt a jövőben minősítő körülményként határozzák meg. Emellett a büntető törvénykönyvben (Btk.) kimondanák: „Aki más rászorult helyzetét kihasználva olyan különösen aránytalan mértékű ellenszolgáltatást tartalmazó megállapodást köt, amelynek teljesítése a megállapodás kötelezettjét, illetve annak hozzátartozóját vagy az általa - jogszabályon, hatósági határozaton vagy szerződésen alapuló tartási kötelezettség alapján - eltartott személyt súlyos vagy további nélkülözésnek teszi ki, bűntettet követ el, és három évig tartó szabadságvesztéssel büntetendő."
Fotó: MTI/Kovács Tamás
Megvédeni a legszegényebbeket, és lesújtani a törvény szigorával
Az uzsorával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájában Répássy Róbert szigorúbb és következetesebb fellépést szorgalmazott. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára előterjesztői expozéjában arról beszélt, hogy manapság egyre jobban elterjedtek az uzsora-bűncselekmények. Éppen ezért emelte be a kormány korábban ezt a tényállást a büntetőtörvénykönyvbe (Btk.). Az államtitkár szerint e bűncselekmények ellen azért is kell különösen keményen fellépni, mert a legszegényebb, leginkább rászorulók ellen követik el azokat. A kormánynak pedig az a feladata, hogy megvédje a legszegényebbeket, és lesújtson a törvény szigorával az elkövetőkre , és a társadalomnak is jogos igénye, hogy az elkövetők felelősségre vonása mielőbb megtörténjen. A törvényjavaslat a társadalmi igényekkel összhangban módosítaná egyrészt a Btk.-t.: a hatályos uzsoratényállás módosításával a büntetőjogi fellépés szigorúbb és következetesebb, az új elkövetési magatartásokhoz rugalmasabban alkalmazkodó lesz - mondta Répássy, aki hangsúlyozta: a jövőben nem csak üzletszerű elkövetés esetén lesz büntethető az uzsorázás, ugyanakkor az üzletszerűség - a bűnszervezetben elkövetéshez hasonlóan - minősített eset lesz.
További újdonság az együttműködő elkövető büntetésének korlátlan enyhítésének lehetősége, amellyel a kormány szándéka a felderítés hatékonyságának növelése, hiszen így az elkövető érdekeltté válik a még fel nem derített esetek ismertetésében. A kormány tervei szerint ezekkel az eszközökkel sikeresebben vehető fel a küzdelem az uzsorások ellen.
a közmunkaprogramokra is rátelepedtek
Gruber Attila (Fidesz) örömét fejezte ki, hogy alapvetően minden frakció egyetért a javaslat koncepciójával, mert a probléma már-már tűrhetetlen méreteket ölt az ország egyes területein. A politikus szerint a módosítás alkalmas arra, hogy az „eddigiekhez képest súlyosabban, határozottabban, eredményesebben vegye fel a harcot az uzsorásokkal szemben". Talabér Márta (Fidesz) elmondta: 2010 júliusa és 2011 szeptembere között 100-ról 220-ra nőtt az eljárások száma, ami azt mutatja, hogy a kormány már eddigi is nagy figyelmet fordított a problémára. Úgy vélekedett, hogy az állami szerepvállalás helyett inkább önkormányzati szerepvállalás kellene hogy elsődleges legyen az uzsorásprobléma megoldásában. Az uzsorások megbüntetése fontos előrelépést jelent, hozzájárul megoldáshoz - emelte ki a képviselő. Vejkey Imre (KDNP) hangsúlyozta: a kormánypártok zéró toleranciát hirdetnek „a kegyetlen uzsorás nyerészkedés ellen", ennek része a mostani módosítás, amely még jobban megvédi a kiszolgáltatott embereket. Kiemelte a büntetés korlátlan enyhítésének lehetőségét, amellyel szerinte meg lehet bontani az elkövetők közti érdekközösséget, és ezzel javulhat a bűncselekmények felderítési aránya.
Az ellenzék egyetért
A büntetőjogon kívüli intézkedéseket hiányolta Bárándy Gergely (MSZP) az uzsorabűncselekmények visszaszorítása érdekében, szerint problémát jelent, hogy egy társadalmi problémát csak a büntetőjog eszközével akar orvosolni a kormány. A szocialista párt ugyanakkor szakmailag indokoltnak tartja a Btk.-módosítást, ezért az MSZP támogatja azt. Harangozó Gábor (MSZP) szerint meg kell teremteni a helyi foglalkoztatás lehetőségét, szociális szövetkezeteket kell létrehozni, és ezt egy szociális zöldgazdaság-fejlesztési programmal kell ezt kiegészíteni.
Sneider Tamás (Jobbik) kiemelte: pártja már a parlamenten kívülről is kritizálta az akkori szocialista kormányt, amiért az nem tett szinte semmit az uzsora-bűncselekmények elszaporodásának megállítása érdekében. Az ellenzéki politikus szerint a Jobbik az egyetlen párt, amely olyan javaslatokat tett le az országgyűlés elé, amelyek érdemben tennének az uzsorabűnözés ellen. Ilyen lenne szerinte a szociális kártya országos bevezetése, a csendőrség felállítása - amellyel meg lehetne akadályozni a rendőrség és az uzsorások összefonódását -, valamint a valódi szegények bankjának felállítása is. Pörzse Sándor (Jobbik) arra hívta fel a figyelmet, hogy az uzsorások taktikát váltottak, és nem kölcsönt, hanem árut adnak kamatra, ezért felül kell vizsgálni, hogy kik nyithatnak boltot a kistelepüléseken, és csendőrséget kellene létrehozni annak érdekében, hogy az uzsorások ne nyithassanak ilyen boltokat. Gaudi Nagy Tamás (Jobbik) hangsúlyozta, hogy a kérdés a korábbinál szigorúbb büntetőjogi szabályozást igényel. Kulcskérdésnek nevezte, hogy a hatóságok értesüljenek az uzsorások tevékenységéről. Elmondta, hogy a korábbi három évig terjedő büntetési tételt egy módosító javaslattal egytől öt évig terjedőre emelnék, s a bűnszövetségi és üzletszerű kategóriában elkövetett cselekmények büntetését kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztésre növelnék. Ezek mellett bevezetnének egy kiemelt kategóriát is, amelyben több tényállást egyesítenének. Ebben az esetben öttől tizenöt évig terjedő szabadságvesztést lehetne kapni. Végül elmondta, hogy a hivatalos személyek terhére feljelentési kötelezettséget írnának elő.
Dorosz Dávid (LMP) hangsúlyozta: jó, de nem elégséges lépés a büntetőtörvénykönyv módosítása, a rendőrségnek nagyobb hatékonysággal kell fellépnie, de a frakciója támogatja a javaslatot, amely az első lépést jelenti a megoldás felé. Hozzáfűzte: ez a lépés nem elégséges, ettől nem lehet elvárni az uzsora jelentős csökkenését, mivel sok helyen a rendőrség és az önkormányzat összefonódott az uzsorásokkal. Szerinte ezt a helyzetet kell felszámolni, és valódi, megerősített rendőri fellépés kell ezeken a településeken. Az LMP azt javasolja, hogy hozzanak létre közösségi alapú rendőrséget, valamint egy központi akciócsoportot az uzsorások ellen. Emellett meg kell erősíteni az önkormányzatok „szociális erejét", hogy átmeneti hiteleket tudjanak adni a bajba jutottaknak, akik alól a kormány „kihúzta a talajt". Kaufer Virág (LMP) is egyetértett azzal, hogy az uzsorázást vissza kell szorítani, de hangsúlyozta: a jelenséget nem a gazdasági válság szülte, az már korábban is létezett. Véleménye szerint az uzsorát egészen addig nem is lehet megszüntetni, amíg a társadalom jelentős része mélyszegénységben él. Kijelentette, hogy el kell kezdeni a szociális háló „újraszövését", a mélyszegénység felszámolását és leszakadt rétegek felzárkóztatását. Az uzsora megszüntetésének lehetséges alternatívájának nevezte a mikrohitelezés bevezetését. Egyúttal kijelentette: a közmunkaprogramok helyett az LMP által tervezett zöld munkahelyteremtést kellene megvalósítani.
Az általános vitát lezárult, a részletes vitát az országgyűlés a következő ülésén folytatják le.
