Tapasztalható, hogy még a legéletképesebbnek hitt projekt is csődöt mondhat a megfelelő előkészítő munkálatok hiányában. Épp ezért a fejlett országokban a "puhatolózás" szakaszában évtizedek óta megvalósíthatósági tanulmányt készítenek. Ez kulcsszerepet játszik a beruházásról szóló döntés meghozatalában, de utólag is hasznos segítséget jelent. Például: az előzetesen számbavett kockázatok nyomán ténylegesen bekövetkező akadályok gyorsan elháríthatók, így a megvalósítás biztonságos és hatékonyabb lesz. A tanulmány logikusan felépített módszertana összehasonlíthatóvá teszi az egyes alternatívákat, ezért az infrastrukturális pályázatok többségénél kötelező is mellékletként csatolni.

Lépésről lépésre

A tanulmány elkészítésének első lépése a környezetfelmérés, amely háttér-információkon, alapos adatgyűjtésen nyugszik. Ennek alapján eldönthető a beruházás helyszíne. Ezután következnek a részletes - gazdaságossági, pénzügyi, megtérülési - elemzések. Persze kérdés, hogy a haszon számszerűsíthető-e. Nyilvánvaló, hogy a szociális, kulturális, de akár a környezetvédelmi projekteknél sem a szó szoros értelmében vett megtérülés a legfontosabb szempont.

A pénzügyi elemzés a kiadások és bevételek, pénzügyi mozgások összesítésének jelenértékét és megtérülését mutatja meg, illetve az alternatívákat összehasonlíthatóvá teszi. A projektgazda akkor kap pontos képet, ha az ártorzulásokat okozó folyamatokat is mindig figyelembe veszi. Tehát ilyen esetben a munkaerő vagy éppen a tőke, illetve földterület haszonáldozati költségét is számításba véve árnyékárakkal kell dolgozni. A projekt likviditásvizsgálatát, azaz hogy termel-e elegendő pénzt a kötelezettségek fedezésére, ezeknek az adatoknak az alapján kell elvégezni. A jövedelmezőség vizsgálatánál leszámítolással - diszkontálással - kell összehasonlítani a különböző időszakok pénzmozgásait, ki kell számítani a nettó jelenértéket, majd a belső megtérülési rátát. Ez utóbbi, mint a projekt fontos gazdasági mutatója, egyes pályázatokban már előírt számszerűsített minimumfeltételként is szerepel.

A társadalmi-gazdasági elemzés azt állapítja meg, hogy a projekt összességében haszonnal jár-e a közösség számára vagy sem. A szociális, oktatási, egészségügyi, környezeti, kulturális projekteknél az olyan közvetett hatásokat kell vizsgálni, mint a lakosság várható közérzetjavulása vagy a település megtartóképességének a változása.

A megvalósíthatósági tanulmány további kockázati tényezőket is feltárhat. Ilyen például az etikai kockázat, ami a törvényesség sérelmén vagy egyéb humán szempontokon túl szociális-kulturális elemeket is magában foglalhat, mint a pozitív diszkrimináció miatti ellenérzések. A projektnek van ökológiai kockázata is, például sérülhet az erőforrásokkal való takarékosság elve, vagy környezeti ártalom keletkezhet. Felmerülhetnek műszaki kockázatok (tervezési, kivitelezési hibák), és nem kerülhető ki a politikai kockázat sem, ami legjobban úgy érhető tetten, ha megvizsgáljuk, az előző kockázatok konfliktusmentesen kezelhetők-e.

De nem állhatunk meg csupán a kockázatok feltárásánál. A tanulmánynak választ kell adnia arra a kérdésre is, hogy ezek milyen veszteségeket okozhatnak. A kockázatokat a kár bekövetkezési valószínűségének százalékában lehet számszerűsíteni, de csakis szubjektíven; a vélt (negatív) hatások pénzbeli hatása adja a kockázati költséget. A kockázatkezelés leggyakrabban használt módszerei a tartalékképzés, a kötbér, a garancia és a biztosítás. Az alapos tanulmány eredményeként a konkrét célra vonatkozó döntés meghozatalához szükséges számszerűsített adatokat kell kapnunk.

A felelősség nem csökkenthető

A megvalósíthatósági tanulmány az összes előnye ellenére nem helyettesítheti, illetve nem csökkentheti a projekttervezés és -kivitelezés felelősségét, viszont minimálisra csökkenti a zavaró, a sikeres végrehajtást esetleg meghiúsítható körülményeknek a hatását. Magyarországon sajnos nincs múltja, illetve a kötelezőn túl még nem igazán van jelene sem a megvalósíthatósági tanulmánynak mint leghatásosabb és legmegbízhatóbb döntés-előkészítő eszköznek. Ezzel szemben egy külföldi beruházó egyetlen lépést sem tesz nélküle. A megvalósíthatósági tanulmány nemcsak közel teljes garancia a projekt eredményes megvalósítására, hanem jelentős többletköltségtől is megkímélheti a projektgazdát.