A kormány deklarált célja, hogy magasabb színvonalúvá tegye a szak- és felnőttképzést, ennek érdekében már tavaly is több módosítást bevezettek - jelentette ki Szivi József a Szociális és Munkaügyi Minisztérium osztályvezetője, az IPOSZ által rendezett IV. Országos szak- és felnőttképzési konferencián. Szerinte jelenleg nagyon bonyolult módon, piaci alapon működik a rendszer, ebben nem segít az sem, hogy mintegy 6700 regisztrált cég foglalkozhat ezzel. Ennek megfelelően a képzések jellege, tartalma szerteágazó, így az állami támogatásokat is különböző módon (pályázat, normatív támogatás, közmunkaprogramok) nyújtják - közölte Szivi József.
A rendszer átdolgozása már tavaly megkezdődött: többek közt pontosították, hogy mit tekintenek felnőttképzésnek, bevezették a kötelező nyilvántartást, növelték az ellenőrzési jogköröket, ezzel párhuzamosan pedig nagyobb bírság is kiszabható a szabályokat be nem tartóknak. Amennyiben gondok merülnek fel egy cég akkreditációjával, akkor az nem indulhat sem a hazai, sem az uniós pályázatokon, de végső esetben akár be is zárhatják az oktató központot. Könnyítést kaptak viszont a közoktatási intézmények, hiszen nekik az eddigieknél egyszerűbb lesz az akkreditáció, amiért százezer forintot kell fizetniük.
Szomorúságának adott viszont hangot Szivi József, amiért még nem terjedt el az országban a pályakövetési rendszer. Ezzel ugyanis könnyebben meg lehetne állapítani, hogy az adott képzésre mekkora szükség van, jó dologra készítik-e fel a leendő munkásokat - közölte a szakember. Szerinte az oktatás után mintegy három évig kellene figyelni a felnőtt nebulókat, ennyi idő alatt ugyanis kiderül, hogy hány százalékban sikerült elhelyezkedni. Amennyiben nagyon rosszak a számok, akkor az is előfordulhat, hogy a kormány megvonja a támogatást az adott képzéstől. (Újabb Térségi Integrált Szakképző Központ (TISZK) létrehozásáról írtak alá megállapodást Szombathelyen.)
Az iskola hozza meg az étvágyat
Az lenne a legideálisabb szituáció, ha az emberek azért tanulnának, mert az örömöt szerez nekik - jelentette ki az osztályvezető. Szerinte ez nem így van, főleg az alacsony képzettségűeknél és az időseknél okoz problémákat, hogy nehezen lehet rávenni őket a tanulásra, márpedig "berángatni nem lehet őket".
Ezzel egyetértett Sumné Galambos Mária, az ÁFSZ főosztályvezető-helyettese is, aki szerint a romák felzárkóztatása okozza az egyik legnagyobb gondot. Ez véleménye szerint télen könnyebb feladat, ám amikor megkezdődnek a mezőgazdasági munkák, sokan inkább a biztos keresetet választják. (A segélyezés helyett inkább a munkára való ösztönzést, a munkahelyteremtést kívánja támogatni a februárban meghirdetett Út a munkába program.)
Jóval könnyebb a helyzet a magasabb képzettségűeknél, akik gyakran nem elégszenek meg egy diplomával, hanem szívesen tanulnak még tovább. Ezt örömtelinek nevezte Szivi József, ám kiemelte, hogy az állam elsősorban nem őket szeretné támogatni.
Hétszer annyi pénz munkahelyi képzésekre
Az állásunk megtartásához a munkahelyi képzések tudnak a leginkább hozzájárulni, így örömteli, hogy ezek igen szép fejlődésen mentek keresztül az elmúlt hat évben - jelentette ki Szivi József. Elmondása szerint a képzést támogató vállalatok száma igencsak megnőtt ebben az időszakban, így a kkv-k 43, a nagyoknak pedig a 92 százaléka hajlandó költeni ezekre a célokra.
Ennek köszönhetően az elmúlt hat évben megnégyszereződött a munkahelyi képzésekben résztvevők száma és hétszer akkora összeget költöttek erre a hazai vállalatok. (Fontos azonban megjegyezni, hogy a hétszeres növekedésbe nem számolták bele az inflációt.) Hogy ez a tendencia megmaradhasson, a tavalyi évhez hasonlóan, idén is milliárdokkal támogatják ezeket a célokat. (Nagy érdeklődés kíséri a Lépj egyet előre program második szakaszát is, eddig 12 ezren jelentkeztek az ingyenes szakképzésre a januári indítás óta.)
Széttagolt ország
Gondot okoz viszont az, hogy az országban máig jelentősek a területi, strukturális különbségek, így a támogatások odaítélésénél külön-külön kell foglalkozni minden egyes régióval, annak specialitásaival - közölte Sumné Galambos Mária. Az sem segít a helyzeten, hogy az intézmények több mint fele a közép-magyarországi régióban található, a többi régióban pedig a megyeszékhelyeken tömörülnek az oktatók. Ezzel kapcsolatban feltette a kérdést, hogy egy fővárosi székhelyű cég vajon megfelelő körülményeket tud-e teremteni mondjuk Nyíregyházán is.
Bár az ország számos területén vannak hiányszakmák, mégis gyakran előfordul, hogy az érintettek nem a megfelelő képzésre jelentkeznek - emelte ki a főosztályvezető-helyettes. Ebben az ÁFSZ is segíthet több információ átadásával: a pályaválasztás, illetve a pályamódosítás előtt álló fiataloknak és felnőtteknek a www.epalya.hu oldal nyújthat segítséget abban, hogy a munkaerőpiacról egy helyről rendelkezhessenek elegendő és gyorsan hozzáférhető információval. (Komoly problémákat okozhat a munkaerőhiány a nyugat-dunántúli régióban, mert a magasabb bérek miatt külföldre mennek a műszaki-gépészeti szakemberek.)
