Az online kereskedelemben hagyományosan sokkal nagyobb volt a szezonális hatás, mint a fizikai boltok forgalmában: egy évtizeddel ezelőtt az év utolsó három hónapja még a teljes éves forgalom 40-45 százalékát adta. Sőt a Black Friday-láz csúcsán, 2016 és 2019 között a rendelések a negyedéven belül is néhány novemberi hétre koncentrálódtak. Ez a mintázat azonban nagyrészt múlté.
„A szezonális hatások az e-kereskedelem fejlődésével, térnyerésével párhuzamosan folyamatosan csökkennek és mostanra a szegmens belesimult a kereskedelem egészére jellemző szezonalitási mintába. Ma már az ünnepi időszak is kiegyensúlyozottabb, a kereskedők és a csomaglogisztikai cégek se érdekeltek az egy-egy napos csúcsokban” – mutat rá Madar Norbert, az online piackutatásra szakosodott GKID vezető tanácsadója. Kifejtette: tavaly az első negyedév az éves forgalom 26, a második 23,5, a harmadik 21,5, a negyedik pedig 29 százalékát adta, vagyis továbbra is vannak különbségek, de már nem olyan drasztikusak, mint egykor.
Fotó: Paketa
Az is látható, hogy továbbra is a nyári hónapok a leggyengébbek, de ilyenkor sem „zuhan be” a forgalom.
„A nyári időszakban jelentősen megnő a nyári ruházat és a szezonális termékek, például a strandfelszerelés iránti kereslet, ami részben kompenzálja a más kategóriákban végbemenő csökkenést” – árulja el Kovács Gábor, a Packeta Hungary Kft. értékesítési és marketing igazgatója.
A divat kategória térnyerése az e-kereskedelmen belül nemzetközi jelenség. Több országban a ruhák, cipők már megelőzték a műszaki cikkeket a legnépszerűbb termékkategóriák toplistáján, Magyarországon pedig valamikor 2024-ben várható a „trónfosztás.”
