A korszerű létesítmények építése – bár a fővárosban némiképp csökkentek a hasonló beruházások – tovább folytatódik; az előrejelzések szerint az elkövetkező 3-5 évben országosan újabb mintegy 270—300 ezer négyzetméternyi hasonló fejlesztés valósul meg.

A kilencvenes évek közepén beindult, ma is tartó kereskedelmiközpont-építések nyomán 2004 közepéig 49 bevásárlóközpont és 64 hipermarket épült az országban, összesen több mint 2,5 millió négyzetméter alapterülettel, melyből a bevásárlóközpontok 1,56 millió, a hipermarketek pedig 941 ezer négyzetmétert tesznek ki. A bevásárlóközpontok beruházási értéke elérte a 305 milliárd, a hipermarketeké pedig a 300 milliárd forintot.

Ha a bevásárlócentrumok kiskereskedelmi forgalomban való részesedési arányát nézzük, a sorban az Egyesült Államok vezet: itt megközelíti a 43 ezret a működő kereskedelmi óriásüzletek száma, s ezek több mint 50 százalékos kiskereskedelmi forgalmat realizálnak. Európa fejlett országai -- mind a bevásárlóközpontok számát, mind a forgalomban való részesedésüket tekintve – még messze elmaradnak ettől: Németországban például, ahol közel 20 új hasonló létesítmény beruházását tervezik a közeljövőben, jelenleg „csak” 285 bevásárlócentrum található, mintegy 10,5 millió négyzetméteren, a szomszédos Ausztriában pedig eddig több mint 100 nagyáruház működik, közel 1,3 millió négyzetméteres területen.

A jelenlegi létesítményterülettel Magyarországon jelenleg 100 lakosra 25 négyzetméter bevásárlócentrum-terület jut, míg a forgalmi arányok vonatkozásában az elmúlt év végére megközelítettük a 2001-es uniós – közte az olaszországi, holland és portugál – átlagot. Az uniós országokban e centrumok kiskereskedelmi-forgalomból való részesedése ugyanis 17-32 százalék között mozog, míg nálunk 1998-ban évi 8, 2000-ben 12, 2001-ben 15, tavaly pedig már 19 százalékot ért el, ami a szakemberek szerint tíz éven belül akár meg is duplázódhat.

A hazai több mint kétmilliónyi négyzetméteren közel 6300 üzletet bérelnek kiskereskedők: pontosabban a bevásárlókönpontokban 4760, a hipermarketekben pedig 1535 üzlet működik, amelyek egyre növekvő szeletét fedik le a hazai piacnak. Az adatokból kitűnik: a bevásárlóközpontokban a boltok számának tavalyi emelkedése elérte a 13, míg a hipermarketekben a 14%-ot. Az újonnan épült bevásárlóközpontok és hipermarketek kisboltjainak üzemeltetői az MBSZ-KSH kiadvány adatai szerint többnyire tőkeerősebb vállalkozások, mint az országos hálózatba tartozó egyedi üzleteket működtetők. Az előbbiek közül 2003 végén mindössze 13%-ot tett ki az egyéni vállalkozók aránya -- míg az országos üzlethálózatban ez eléri a 46%-ot --, ugyanakkor az üzemeltetésben jelentős súlyt képviselnek a Kft.-ék (66, illetve 55%), valamint 17 és 21%-ukkal a betéti társaságok. Érdekes jelensége a piacnak, hogy az említett két létesítménytípusban gyakoribb az üzlethelyiségek üzemeltetőinek kicserélődése, mint az önálló üzletek esetében. Tavaly például az országos üzlethálózatba tartozó boltok 13,8%-ánál, a bevásárlóközpontok-beliek 14, s a hipermarketekben működők 14,8%-ánál történt év közben üzemeltető-csere. Ez a két évvel ezelőttihez képest némi javulást mutat: míg a bevásárlóközpontokban 2002-ben minden 8.-ik (2003-ban minden 7.-ik), a hipermarketekben két éve minden 7.-ik, tavaly pedig már csak minden 6.-ik üzlet váltott üzemeltetőt. Ez a szakemberek szerint mindenképpen a kiskereskedelmi egységeket működtető hazai kisvállalkozások erősödését jelzi.

Idén is folytatódtak ugyan az újabb kereskedelmi beruházások, azonban a bevásárlóközpont-építések lendülete már két éve alábbhagyott Budapesten, s az elkövetkező években -- a hipermarketek, a műszaki és barkácsáruházak helyszínei -- egyre inkább a vidéki nagyvárosok lesznek. – állítják a szakemberek. (A Tesco például tervei szerint a 25–30 ezres lakosságú városokban nyit a jövőben üzleteket, melynek során Százhalombattán Kalocsán, Komlón és Kiskőrösön ad át 3000 négyzetméteres üzletházakat.) Jól jelzi ezt, hogy az elmúlt esztendőben nem épült új bevásárlóközpont a fővárosban. Idén az első fél év során ugyan átadásra került a Récsei Bevásárló és Szórakoztató Központ, de ez a létesítmény a korábbi plazákhoz képest kisebb léptékű fejlesztés. Némely fejlesztő társaság azonban továbbra is Pest megyében, ezen belül pedig a fővárost övező agglomerációban kíván maradni, így várhatóan továbbra is közép-magyarországi régió súlya lesz a meghatározó (az 2003. év végi adatok szerint az országos üzletállomány csaknem egyharmada, 28,5%-a ezen a területen található). Példa rá az M1–M7-es autópályák és az M0-s körgyűrű által határolt kereskedelmi területen megvalósult -- hazai viszonylatban még új típusú – két új fejlesztés: a Budapest Outlet Center (az első ütemben kb. 13 400 négyzetméter) és a GL Outlet (az első ütemben 16 500 négyzetméter) egyaránt októberre tervezte megnyitóját.

Bár a létesítményszámok és az új kereskedelmi területek alapján a szakemberek egy része telítődésről beszél a kereskedelmi létesítményekkel kapcsolatban -- a beruházó cégek fejlesztési terveiből ítélve -- az elkövetkező években tovább folytatódnak – főleg vidéken – a hasonló fejlesztések. Eredményeként az elkövetkező 3-4 évben várhatóan újabb 270-300 ezer négyzetméter új kereskedelmi terület fog megvalósulni, melyből 10–13 bevásárlóközpont, mintegy 20 pedig hipermarket formájában épül majd fel. Az új fejlesztések sajátja lesz a szakosodás, vagyis az elkészült nagyáruházak valamilyen speciális termékkínálattal jelennek meg. Ilyen speciális bevásárlóközpontok például a már most is létező bútor- és lakberendezési áruházak, vagy a most nyíló, ún. factory outlet centerek, és tervbe vett stripmallok. (A outlet jellegű kereskedelem lényege, hogy a márkakereskedők az előző szezonból visszamaradt árukészleteiket ezekben a létesítményekben kedvező (fél-) áron értékesítik, így nem kell a raktározásukról gondoskodni. Ugyanakkor az egy helyre koncentrált kínálat várhatóan növeli az értékesítés hatékonyságát. Az ún. stripmallok pedig a hipermarketek köré -- mintegy azok árukészletét, szolgáltatásait kiegészítve -- épülnek azzal a céllal, hogy a lehető legjobb áruházak, üzletek telepedjenek le ezeken a helyszíneken. A stripmall koncepciója egyébként általában L vagy U alakú elrendezésben, egymás mellett elhelyezkedő, földszintes üzleteket takar, amelyek a főépület mentén húzódó gyalogosútról közelíthetők meg.)

A konkrét bérleti díjakat nézve az MBSZ adatai alapján jelenleg a fővárosban a nagy területet (200 m2 felett) bérlőknek átlagosan havi 9-20 euró/m2 (2232-4960 Ft/m2), míg a kisbérlőknek (200 m2 alatt) 20-70 euró/hó/m2 (4960-17 360 Ft/hó/m2) átlagos bérleti díjjal kell kalkulálni, de természetesen egy-egy kiemelt létesítmény esetében akár 80-100 euró (19 840-248 000 Ft)/m2 is lehet a havi bérleti díj. Ehhez jön még kb. 3-8 euró (744-1984 Ft)/hó/m2 összegű közös költség, és a számos központban külön felszámított 1,5-2 euró (372-496 Ft)/hó/m2 öszegű reklámköltség. Jellemzője még a piacnak, hogy a tulajdonosok a bérleti szerződéseket a nagybérlőkkel általában 5-7-10 éves időtartamra, hosszabbítási opcióval kötik.



A bevásárlóközpontok bruttó területe 2003 végén (m2)

Budapest 1 110 534

Vidék 430 338

Összesen: 1540 872

Forrás: MBSZ.





A hipermarketek bruttó területe 2003 végén (m2)

Budapest 179 166

Vidék 738 200

Összesen: 917 366

Forrás: MBSZ.