Akkor, amikor egyes kimutatások szerint 80 százalékos élelmiszer-áremelkedést és súlyos élelmiszerhiányt tudhat maga mögött a világ, az egykoron mezőgazdasági nagyvállalkozó agrárminiszter szemüvegén át nézve látni lehet-e a hazai gazdaságok számára új üzleti perspektívát? - többek között ezt kérdeztük Gráf József mezőgazdasági minisztertől.

- Az élelmiszer világpiaci drágulásának előzménye az, hogy legalább tizenöt éve nem nőttek az inflációt meghaladóan az árak. Hosszú évekig piaci egyensúllyal találkoztunk, s az európai agráriumnak például a komoly túlkínálat volt a sajátja. Most azonban valóban új helyzet alakult ki, nem kis részben azért, mert a milliárdon felüli lakosságú országokban növekszik az életszínvonal. A legnagyobb arányú drágulásra Kínában és Indiában a rizsnél került sor, egy év alatt több mint száz százalékkal ment fel az ára ennek az élelmiszernek.

- Nemcsak megesszük, hanem járműveink motorjaiban elégetjük az agrárium produktumait. Milyen tempóban szorítja ki a bioüzemanyag az élelemtermelést?

- Valóban felgyorsult a másodlagos üzemanyag előállítása, de nem Európában, és nem nálunk borultak fel az arányok, hanem leginkább az Egyesült Államokban. Ott a teljes kukoricafeleslegből etanolt állítanak elő, s a legnagyobb kukoricaexportőr ilyenformán kivonult a takarmánypiacról, komoly hiányt gerjesztve. Magyarország a bioüzemanyagok előállítása tekintetében még Európában is a sor végén kullog. Egyelőre csak Szabadegyházán valósult meg komolyabb fejlesztés ennek érdekében. Más beruházók többnyire megtorpantak, éppen az alapanyagárak megduplázódása miatt. Maximum két-három etanolüzem elkészülését tartom valószínűnek, s ezek nem több mint egymillió tonna kukorica felhasználását jelentik. Miközben egy normál évben legalább négymillió tonna az a mennyiség, ami exportra, nem itthoni felhasználásra megy. Ha tehát elkészülnek az üzemanyagot előállító gyárak, akkor sem okoznának megrázkódtatást, s a belföldi piaci árakra sem gyakorolna hatást a járműipar kiszolgálása. Ne feledjük, hogy az Európai Unió nem változtatta meg doktrínáját, s él az eredeti előírás: 2020-ra tíz százalék másodlagos energiahordozó bekeverését kell elérni. Amelyik ország ezt nem teljesíti, komoly büntetést kaphat.

- Magyarországon hagyományos oka is volt a relatív gabonahiánynak, az agrártermékek drágulásának.

- Valóban, az időjárás miatt tényleg szélsőséges terméseredményekkel voltunk kénytelenek számolni. Háromévnyi kiváló gabonatermés után tavaly katasztrofálisan alacsony betakarításra került sor. A kukoricának a fele termett meg, s gyümölcsből is rendkívül kevés került a piacokra.

- Az Európai Uniónak nem kellene életszerűbben reagálnia?

- A 2003-as közös agrárpolitikának és reformnak a szemlélete még az élelmiszer-felesleggel "megáldott" világot tükrözi vissza Brüsszelben. Az unió nem az a szervezet, amelyik képes gyorsan reagálni. Talán éppen mi voltunk a változásokat elsőként sürgető ország, de most már számosan álltak mellénk.

A teljes interjút a Piac és Profit májusi számában olvashatják.