Minden egyes késedelmes fizetési hónap egy százalék veszteséget okoz annak a cégnek, amely vevői követelései finanszírozására banki hitelt vesz fel. Hogyan előzhetjük ezt meg? Mit tehetünk, ha arra hivatkozva, hogy neki se fizetnek, nem fizet a vevőnk?

A pénzügyi-gazdasági válság már tény, és ez körülbelül 2009. első negyedévében érezteti hatását olyan mértékben a reálgazdaságban, hogy a körbetartozás vészesen emelkedni fog. A bankok most a hitelkérelmek 40 százalékát elutasítják, így késnek vagy elmaradnak tervezett beruházások, jelentősen emelkedik a fizetésképtelenségi eljárások száma. "Az általunk kezelt követelésállomány az utóbbi néhány hónapban olyan mértékben emelkedett meg, amilyet tizenhárom éves pályafutásom alatt még nem láttam" - mondta a Piac & Profit kérdéseire válaszolva Csatlós Csilla, a Direktinfo cégcsoport vezetője.

Biztos veszteség

Követeléseit a legtöbb cég saját maga próbálja meg behajtani, és csak akkor, ha hetek múlva sem ér el sikert, adja át a feladatot profi szakembernek. Jelenleg a vállalkozások alig 3 százaléka bízza a követelésbehajtást külső partnerre. S ez a szám aligha növekszik addig, amíg általános az a szemlélet, hogy ha követeléskezelőt alkalmazunk, akkor elveszítjük a vevőinket. Merthogy - túl azon, hogy beletörődnek, belefásulnak az adósokkal való hadakozásba - ez az egyik legfőbb érvük a vállalkozásoknak, hogy miért nem veszik igénybe szakértő közreműködését.

Holott az eredményesség szempontjából a behajtás tudatos kiszervezése az egyik legjobb megoldás, amikor a szakmai partner már a követelés lejáratának a nulladik napjától a kezébe veszi az ügyet. Ráadásul nyolc-tizenöt nap haladékot már eleve mindenki ad, amikor a fizetési esedékességet a teljesítéshez képest 15 napra adja meg.

A szakember szerint a vevők bármi áron történő megszerzése, illetve megtartása egyenes út a csőd felé. A magyar vállalkozások átlagosan 3-6 százalékos haszonnal dolgoznak. A működésüket jellemzően folyószámlahitelből finanszírozzák, aminek az éves kamata 12, a havi kamata 1 százalék körüli. Ha tehát valaki eladja a termékét vagy szolgáltatását 1 millió forintos értékben, és a fizetési határidő 90-100 napos, akkor eleve veszteséget termel. Mindegy, milyen feltételekkel, csak legyen forgalmunk, és tudjunk munkát adni az embereknek - ez az a szemlélet, amivel szakítani kell. Ne bevétel-, hanem profitcentrikusan gondolkozzunk!

- Egyre gyakoribb érv, hogy "nekem sem fizettek, ezért nem tudok én sem fizetni", és ez a legtöbbször valóban így is van. Ebben az esetben azonban az lenne a korrekt üzleti magatartás, hogy amikor a vevő látja, hogy késedelembe fog esni, akkor saját maga jelzi ezt a szállítójának, és megbeszélnek egy fizetési átütemezést, árbevétel-engedményezést vagy bármilyen más áthidaló lehetőséget - folytatja gondolatmenetét Csatlós Csilla.

Teljes cikk a Piac és Profit Magazin január-februári számában.