A vagyonkezelésre meghirdetett műemlékingatlanokra elsősorban olyan befektetőket keresnek, akik maximum 99 évre szóló bérletért cserébe vállalják az érintett épületek – egy meghatározott idő, többnyire 3-6 év alatti - teljes, az eredeti állapot szerinti felújítását, valamint az ingatlanban a műemlékes szakma által engedélyezett funkció kialakítását és üzemeltetését.

A kincstári szervezetnek az elmúlt évek alatt néhány műemlék épületet már sikerült eladni, illetve tartós vagyonkezelésbe adni. Ezek közé tartozik például a patinás jánosházi Erdődy-Choron kastély, valamint a részben barokk, részben klasszicista stílusban a XIX. század elején épült vácdukai Latinovits-Bottlik kúria. Utóbbi műemlékingatlan az elmúlt évben egy hazai vállalkozó tulajdonába került, aki lovasturisztikai központtá alakítja a nagy kiterjedésű, ősfás parkkal körülvett épületet. Ugyancsak gazdára talált a váchartyáni Rudnay kastély, amelyben felújítás után informatikai oktatóközpontot működtet az új tulajdonos hazai vállalkozás. A napokban kötik meg a szerződést egy német-magyar céggel az iszkaszentgyörgyi Amadé-Bajzáth-Pappenheim kastély hosszú távú vagyonkezelésére, melynek értelmében a befektető társaság hat év alatt eredeti állapotában helyreállítja, és kulturális centrummá alakítja az objektumot, miközben egy modern szállodát épít a kastély közelében.

Ugyancsak rendeződni látszik a sorsa – miután az utódok jelentkeztek – a nágocsi barokk stílusú Zichy kastélynak, amelynek építését a szakirodalom az 1710-es évek elejére teszi. Az épületet az évszázadok során többször átépítették, s bár a műemlékingatlan-együttes jó állapotban van, teljes felújítása a becslések alapján így is közel 1 milliárd forintba kerülhet. Szintén tárgyalások folynak egy befektető csoporttal a vagyonkezelésbe adásról a viszonylag jó állagú, termálvíz mellett fekvő körmendi Batthyány-Strattmann kastélyról, míg a közelmúltban írták ki a pályázatot a soponyai Zichy kastélyra, amelynek ingyenes használati jogáról két éve mondott le a Fejér Megyei Önkormányzat. A több mint 200 hektárnyi területen fekvő körmendi Batthyány-Strattmann kastély - amelynek melléképületeiben jelenleg még különböző funkciójú cégek, közte egy cipőgyár működik, melynek csereüzemet kell biztosítani - késő középkori eredetű: egy vár alapfalára épült. Homlokzatát a XVII. század végén XVIII. század elején barokk stílusban átalakították, festéssel díszítették. A mind művészettörténeti, mind építészeti szempontból kiemelkedő, teljes közműellátottságú, őrzött műemlék együttes Ausztria közelsége miatt már most is jelentős idegenforgalmi látványosság, a városban tervezett termálfürdő megépítésével pedig a jövőben akár kastélyszállóként is hasznosítható. A most meghirdetett soponyai kastélyépületet ugyancsak hosszú távú vagyonkezelésbe szeretné adni a kincstári szervezet. Az összterületből több mint 37 hektárnyi az a több épületrészből – közte a 4000 négyzetméteres fő kastélyingatlanból, egy 1010 négyzetméteres kiskastélyból, valamint három lakó- és néhány gazdasági épületből – álló, védett díszkúttal, sportpályákkal kialakított terület, amelynek vagyonkezelői joga akár 99 évre megpályázható. A Pollack Mihály tervei alapján barokk és klasszicista stílusban 1800 körül épült kastély-együttes főépülete egyemeletes, oszlopos erkélyű mellékszárnyai földszintesek. A műemlék objektumhoz tartozó angol kert szintén védett: ezt az 1820-as évek táján alakították ki. A jó állapotban lévő objektum – figyelembe véve a műemléki előírásokat – számos célra hasznosítható, a jövőbeni funkció kialakításának, valamint a még működő vadhúsüzem kitelepítésének költsége miatt azonban a teljes helyreállítás költségét 1,5 milliárd forint körülire becsülik a szakemberek.

A számos érdeklődő ellenére nem érkezett az elmúlt évek alatt vevői pályázat az 1830 táján épült tolna megyei gyönki Magyary-Kossa kúriára, így idén is meghirdetik tulajdonjogát. Az ingatlan – a szakemberek szerint ugyan nem tartozik a hazai kastélyépítészet legkiemelkedőbb emlékei közé –, de jól reprezentálja ennek az épülettípusnak az érett klasszicista stílusú darabját. Az egyszintes, alápincézett, több mint 800 négyzetméter hasznos alapterületű épület állaga -- melyhez ma már csak alig több mint egyhektárnyi park tartozik -- mára alaposan leromlott, így a helyreállítása az új tulajdonosnak 1,5-2 milliárd forintba kerülhet.

A tartós vagyonkezelésbe bocsátandó ingatlanok közül a KVI idén immár ötödszörre szeretné hosszú távú kezelésbe adni a Komárom-Esztergom megyei Bajna településen lévő Sándor-Metternich kastélyt. A 12 hektáros parkban álló, 3600 négyzetméteres fő- és 2200 négyzetmétert kitevő melléképületből álló, idegenforgalmi, turisztikai célra alkalmas ingatlanegyüttes a legjelentősebb hazai főúri kastélyépületeink egyike. 1741-ben, barokk stílusban épült, jelenlegi klasszicista formáját pedig Hild József tervei alapján 1834-es átépítésével nyerte. A főépületet ekkor a kor legmodernebb fűtési rendszerével, légfűtéssel látták el. A lakóhelyiségek az átalakítás során gazdag díszítést kaptak, az emeleten lévő két díszterem különlegessége pedig, hogy azokat a milánói Scala akkori díszlettervező festő-dekoratőrével alakítatták át és festették ki. A kastélyegyüttest az utód Metternich-Sándor tulajdonosok a 19. században, illetve 20. század elején többször felújították, az 1990-es évek közepén pedig a MÁG az Országos Műemlékvédelmi Főfelügyelőséggel és a KVI-vel kezdte meg az állagmegóvást. A jelentős, több százmilliós tőkeinvesztíciót igénylő munkák ellenére teljes felújítása - becslések szerint -- 2-2,5 milliárd forintra tehető.

*

A kezelői jog, amely az állami tulajdonból elidegeníthetetlen kastélyok, kúriák esetében maximum 99 év lehet, a bérlői és a tulajdonosi jog között mozog. Azt, hogy melyikhez közelít jobban, az egyes műemlék ingatlanok esetében a kincstári szervezet és a majdani vagyonkezelő közötti szerződésben határozzák meg. Ezek a szerződések szigorúan rögzítik a helyreállítás szempontjait, ugyanakkor némi – ha is nem bő -- mozgásteret engednek az épületet hasznosítónak. A helyreállításhoz azonban az állami támogatásokon, pályázati lehetőségeken túlmenően hosszú távú banki hitelekre is szükség lenne, a bankok azonban – különösen az állam tulajdonából ki nem adható --, erősen leromlott állagú műemlék ingatlanok esetében többnyire nem vállalják a kockázatot. A vagyonkezelői jog ugyanis nem hitelképes: nem lehet szabadon értékesíteni, az ingatlanra nem lehet jelzálogot bejegyezni. A KVI jogászai dolgoznak azon, hogy a törvény „lazításával” – megfelelő garanciák beépítésével – hogyan lehetne a bankokat bevonni a vegyes, üzleti és közhasznú funkciót ötvöző műemléképületek helyreállításához elengedhetetlen kölcsönök folyósításába.

*

Vagyonkezelési idei pályázatok előkészítés alatt

Bajna: Sándor-Metternich kastély (kiírás alatt)

Dabronc-Ötvöspuszta: Szegedy kastély és kúria(lakott)

Gyula: Almásy kastély

Hatvan: Grassalkovich kastély

Körmend: Batthyány-Strattmann kastély, főépület

Nagykőrös: Halász-Tanárky kúria

Soponya: Zichy kastély

Szécsény-Benczúrfalva: Benczúr kastély (kiírás előtt)



Eladási pályázatok előkészítés alatt

Baktalórántháza: Dégenfeld kastély

Bélmegyer: Fáspusztai kastély (kiírás előtt)

Gyönk: Magyary-Kossa kúria

Gyula: Remetei nevelőotthon

Forrás: KVI.