Dunaalmás lehetőségei
A festői dombok tövében meghúzódó, Komárom-Esztergom megye északi peremén, a Kisalföld és a Gerecse-hegység találkozásánál elhelyezkedő, 1500 lakosú Dunaalmás – amint azt a feltárt leletek is bizonyítják -- évezredek óta lakott hely. Nemcsak a honfoglaló magyaroknak egy igen érdekes temetőjét és földvárát tárták itt fel, hanem római kori emlékek is előkerültek. Itt található például az ország leghosszabb épségben megmaradt római kori kőhordó útja, arról pedig, hogy a község területén feltörő, 25 Celsius fokú, kéntartalmú víz hasznosítására a forrás köré medencét, fürdőházat építettek a rómaiak, a komáromi múzeumban található feliratos kő tanúskodik. Ezt Pannónia egykori kormányzója, Lucius Aurelius Gallus állitatta a nymphaknak (a gyógyforrások jószellemeinek) hálából azért, mert az almási héviz gyógyuláshoz segítette.

A rómaiak által „felfedezett” gyógyhatású víz hasznosítására csak a 19. században került sor, pedig korábban már Mária Terézia – aki 1751-ben maga is járt a településen – elemeztette hatását. S bár e szerint a forrásvíz alkalmas izületi, nőgyógyászati, idegi eredetű, bőr- és emésztőrendszeri betegségek gyógyítására, a köré épített fürdő végül csak 1887-ben kezdte meg működését. Később a vasútépítés több mint húsz évre visszavetette használatát, majd 1914-ben újra megnyílt a mintegy egy hektáron fekvő strandfürdő a nagyközönség számára. Ekkortól állami támogatással jelentős fejlesztések is történtek: kiépült egy 80 m hosszú beton úszómedence, külön gyermekmedence, fürdőszálló, hajóállomás. Később a strandfürdőt az Almásfüzitői Timföldgyár vette használatba, majd 1960 körül a Komárom Megyei Vízmű Vállalat üzemeltetésébe került. 1986-ban egy nagy felhőszakadás következtében a nagy víztömeg alámosta a medence keleti falát, ami bedőlt, s javítása azóta sem történt meg.

Az újjáépítésre, vagyis egy korszerű Duna-parti szabadidőközpont kialakítására vonatkozó tervek ugyan már közvetlenül a rendszerváltás után elkészültek, de az elképzelés megvalósítása érdekében csak az új szabályozási terv elfogadása után tudott konkrét lépéseket tenni a helyhatóság. Az egykori strand helyére tervezett modern, minden igényt kielégítő fürdő és szabadidőközpont mellé összesen közel 90 hektáron -- távlati terveik szerint -- motelt, campinget, villaparkot és jacht-kikötőt szeretnének, ehhez azonban tőkeerős befektetők, kivitelezők, üzemeltetők kellenek. A terület jórészt ma még mezőgazdasági művelésű, melyből hathektárnyi van az önkormányzat tulajdonában, a többi magántulajdon. Az elképzelés az, hogy ezeket a „zöldmezőket” – s ebben a magántulajdonosok is partnerek – vagy értékesítik a leendő beruházóknak, vagy hosszú távra szóló bérleti szerződést kötnek. Az irány négyzetméterár 250 forint körül van, de végleges mértéke függ a beruházás iránt érdeklődő befektetőkkel való megállapodástól. Jelenleg több hazai – hasonló fejlesztésben már jártas – céggel folynak tárgyalások, de konkrét megállapodást még egyikkel sem kötöttek. Emellett a helyhatósági tervek között szerepel még a gyógyhatású kénes víz palackozásához szükséges gyártólétesítmény megteremtése is.
A kisközség iránti érdeklődést szép fekvése, panorámája mellett az is fokozza, hogy az elmúlt évtizedben több beruházás is megvalósult a településen. Ennek során kiépült a telefon-, a földgáz-, a szennyvízcsatorna-hálózat, elkészült a szennyvíztisztító, befejeződött a közintézmények fűtéskorszerűsítése, bővítése. Emellett a számos vonzó helyi és környékbeli látnivaló és évente szervezett események -- lovarda, sétakocsikázás, bortúrák, római kori kőbányák, népművészeti és irodalmi rendezvények, színvonalas vendéglők, szálláshelyek -- már jelenleg is nagy számú hazai és külföldi turistát vonzanak. A falukép további szépítése mellett az elkövetkező években kerül sor a közvilágítás teljes korszerűsítésére, a belső utak és járdák felújítására, modern tornacsarnok építése. Rövidesen befejeződik a második világháború után bezárt hajókikötő felújítása is, melynek eredményeként -- a közelmúltban vásárolt 46 személyes kishajóval -- augusztus végén-szeptember elején beindulhat a sétahajózás Dunaalmás és a szlovákiai Pat település között.

Gárdonyi fejlesztési elképzelések
A Velencei tó megmentésére a kilencvenes évek közepe óta tett országos lépések – a vízveszteség mesterséges pótlása, az ökológiai rehabilitáció beindítása --, valamint a tó melletti települések fejlesztési tervei nemcsak a hazai és külföldi ingatlanvásárlók, hanem a befektetők figyelmét is felkeltette az elmúlt négy-öt évben. Különösen sok érdeklődőt vonzott ez idő alatt Gárdony, amely a területén lévő, tóba nyúló, 30 hektárnyi mesterséges félszigeten gyógyszállót, jachtkikötőt, nívós nyaraló- és lakónegyedet magában foglaló üdülőcentrumot szeretne megvalósítani. Az eredeti elképzelés szerint a hetvenes években a tómederből kiemelt iszappal feltöltött félsziget központi részén – az itt található termálvíz hasznosítására – egy belső tóval kialakított gyógyszálló épülne, míg tóparttal szomszédos részére üdülő- és lakónegyedet terveztek, főterén egy kápolnával, szabadidőközponttal, különböző sportlétesítményekkel, saját kikötővel. A területről az akkori tervek szerint kirekesztenék a gépjárműveket, így azt csak egy hídon, illetve vízi járművekkel lehetne megközelíteni.
Öt évvel ezelőtt a létesítménykomplexum látványterve is elkészült, azonban a fejlesztési programra jelentkező hazai és külföldi fejlesztő-beruházó társaságokkal folytatott tárgyalások mindeddig zátonyra futottak. Ezért döntött úgy az elmúlt évben a testület, hogy a közel 30 hektárból 7 hektárnyit saját erőből közművesítve felparcelláz, majd értékesít. A harminc méterre a parti sávtól fekvő területen összesen 36 darab, 200 négyszögöl körüli telket alakítottak ki, melyek jelentős része – 8-11 millió forint közötti áron – az elmúlt hónapokban már gazdára talált. A vegyes (üdülő- és lakóövezeti) besorolású településrészen -- ahol négy éves beépítési kötelezettséget írt elő az önkormányzat -- nincs megszabva, hogy a felépítendő házaknak, üdülőépületeknek egységes arculata legyen, ugyanakkor előírás a parcellák maximum 10%-os beépíthetősége, valamint a felhúzandó épületek legfeljebb földszint plusz tetőteres magassága. A félsziget további 23 hektáros részére továbbra is várják azokat a tőkeerős befektetőket, akik a 800 millió forintos kiajánlott áron megvásárolható területen aquapark, vagy egyéb idegenforgalmi centrum megvalósítására vállalkoznak.
Várhatóan már ősszel elkezdődnek annak az Agárd területén fekvő gárdonyi gyógyfürdőnek a fejlesztési és bővítési munkálatai, amely jelenleg is egész évben egy fedett medencével, illetve a nyitott részen nyári strandként üzemel, s amely egyben gyógyászati (elektroterápia, gyógypakolás, nagyfrekvenciás kezelés, szárazmasszázs, gyógytorna, valamint wellness szolgáltató) funkciókat is ellát. A jelenlegi strandterületen lévő három szabadtéri medence összes alapterülete mindössze 139 négyzetméter, míg a fedett, két szárnyból álló, több mint 1200 négyzetméteres gyógyfürdőben egy 200 férőhelyes, 140 négyzetméter vízfelületű medence, és egyéb (például öltöző) helyiségek találhatók. Ezt a sokak által keresett, mozgásszervi és női betegségek gyógyítására 1998 óta alkalmassá minősített fürdőt bővítik és korszerűsítik ez év szeptemberétől, aminek eredményeként egy új főépület készül el, ahol két szinten, mintegy 3300 négyzetméteren az említett gyógyászati szolgáltatások kapnak majd helyet. Emellett két újabb, 300-300 négyzetméter vízfelületű külső és belső gyógymedence, illetve pihenőtér is épül, miközben a már meglévő, régi medencét is korszerűsítik. Az 1,2 milliárd forintos beruházáshoz a gárdonyi önkormányzat az elmúlt évben a Széchenyi-tervhez benyújtott pályázatával 560 millió forintot nyert, míg a fennmaradó részt hitelből és (éppen a településen lévő, említett) ingatlanok értékesítéséből fedezi. A beruházás lebonyolítására a közelmúltban írtak ki pályázatot, ennek nyertes cégét a napokban választják ki, és még a közeli hetekben sor kerül a kivitelezői pályázat kiírására is.