Bankadó: mindenkinek fájni fog?

A kormány már az idén - és a következő két évben - 200 milliárd forintot akar beszedni banki különadóként a pénzintézeti szektor szereplőitől. Az előzetesen ismertetett tervek szerint a bankoktól 120 milliárdot, a biztosítóktól 36 milliárdot, a pénzügyi szféra többi vállalkozásától további 30 milliárd forintot várnak, ehhez jön az idei költségvetésben már szereplő 13,6 milliárd forint hitelintézeti járadék, amit az OTP és az FHB fizet.

„A kormány érvényesíteni fogja azt a jogszabályt, amely bevezeti Magyarországon a bankadót, és ezt meg fogja védeni a Bankszövetség támadásaival szemben, és az európai színtéren is" - közölte Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a héten a Fidesz-KDNP-frakcióval. Az olyan lépéssekkel kapcsolatban, amely a bankok részéről például a lakosság irányába próbálja hárítani a felelősséget, Matolcsy György kijelentette: a kormány minden eszközt meg fog ragadni azért, hogy az embereket megvédje "a bankok önkényétől".

Akár kétmilliárdos bírságot is kiszabhatnak

A bankok esetében szigorú ellenőrzést ígér Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) július elsején kinevezett elnöke, aki szerint akár milliárdos bírságokat is kiszabhat a pénzügyi felügyelet - derül ki a Magyar Nemzet szerdai számában megjelent interjúban. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény és a fogyasztóvédelmi törvény alapján kirívó, jelentős létszámú ügyfélkörnek jogtalan hátrányt okozó esetekben a felügyelet akár maximum kétmilliárd forintos bírságot is kiszabhat vétséget elkövető pénzügyi intézményekre.

Amennyiben nem lesznek hatásosak a kormány ilyen irányú törekvései, úgy a Költségvetési Tanács hatásvizsgálata szerint a bankokra eső 130 milliárd forintból mintegy 80 milliárd forintot meglévő ügyfélkörükre - ebből 50 milliárdot a lakosságra - hárítanak át a bankok és takarékszövetkezetek. A szervezet elemzése kimutatta, hogy a pénzintézetek költségének növekedése várhatóan a változó kamatozású jelzálogfedezettel biztosított hiteleken fog lecsapódni, vagy megjelenhetnek a korábbinál kevésbé előnyös betéti termékek is, de emelkedhetnek a díjak és jutalékok is.

A Tanács prognózisa szerint, amennyiben megvalósulnak a fent leírtak és valóban csökken a lakosság rendelkezésre álló jövedelme, úgy a különadó bevezetése jelentős, 2010-2012-között összességében akár 1 százalékos fogyasztás-mérséklő hatást is kifejthet. A GDP növekedése is megtorpanhat: 2011-2012-ben akár 0,4 százalékponttal is alacsonyabb lehet a márciusi alappályához képest, összességében az intézkedés a GDP-t 2012-ig közel 1 százalékkal csökkenti.

Sokan támadják a kormány terveit

A bankadót az elmúlt napokban számos kritika érte, tiltakozásának adott hangot többek közt Európai Központi Bank, a Magyar Bankszövetség, a Monetáris Tanács, de maguk az érintettek is. Hat, Magyarországon működő nagy külföldi bank például a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) fordult, mondván beszéljék le a kormányt a különadóról, vagy legalább enyhítsék azt. Ezzel párhuzamosan olyan hírek is napvilágot láttak, miszerint az IMF azt is vizsgálná, hogy a tervezet nem tartalmaz-e az OTP-nek kedvező, protekcionista elemeket. Más véleményen volt a Merryll Lynch két elemzője, akik a Bloombergen megjelent cikkben azt írták, hogy az OTP-re kivetendő adóteher elérheti az adózás előtti nyereség 63 százalékát. (Az ország legnyereségesebb bankját a különadó miatt egyébként már leminősítette a Bank of America Merrill Lynch, az UBS AG, a Deutsche Bank AG és a Citigroup Inc is.)

Az Európai Bankszövetség (EBF) a magyar miniszterelnöknek és a gazdasági miniszternek írott levelében arra hívta fel a figyelmet, hogy a "diszkriminatív" adókivetés több hitelező céget veszteségessé fog tenni, és gátolni fogja a gazdasági növekedést. Az EBF szerint az adó összege - amely magyar állampolgárokra vetítve fejenként 88 dollárt tesz ki -, az ország méreteihez képest leginkább büntető jellegű adókivetéssé válhat.

"Nagyon aggódom a magyarországi fejlemények miatt. A GDP-hez viszonyítva a tervezett bankadó nagyon magas, aránytalanul nagy" - értett egyet az EBF-el Ewald Nowotny, az Európai Központi Bank igazgatósági tagja. Szerinte "az ilyen adók ártalmasak lehetnek a térség pénzügyi szektorának stabilitására nézve, miután a pénzügyi szektor már amúgy is nagy nyomás alatt van a rossz hitelek magas aránya miatt".

2011-ről tárgyalhatnak

Több érintett, így például a Magyar Bankszövetség is felhívta a figyelmet, hogy velük senki sem egyeztetett a törvényjavaslat szövegéről. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerint a pénzügyi szervezetek ez évi különadójáról már nem tud tárgyalni, sem annak mértékről, sem a vetítési alapról, sem a befizetés ütemezéséről. A tárcavezető megjegyezte viszont, hogy a különadó következő két évre vonatkozó szabályairól lehet még tárgyalni. Arra a kérdésre, hogy erre mikor kerülhet sor, azt válaszolta, hogy a Bankszövetség vonult vissza a tárgyalásról, rajtuk a sor. A kormány nem kezdeményez megbeszélést.

70 százalékos adóteher?

A Magyar Bankszövetség főtitkára hétfőn még annak a reményének adott hangot, hogy a hatások mérlegelésével kevésbé súlyos gazdasági következményekkel járó javaslat is kialakítható a bankadóról, olyan, amely kisebb mértékben terheli a pénzügyi szektort. Nyers Rezső felhívta a figyelmet arra, hogy a bankok adóterhelése a bankadó bevezetésével a társasági nyereségadót és hitelintézeti járadékot figyelembe véve 60 százalék fölé növekszik, de az iparűzési adóval együtt meghaladja a 70 százalékot. A magas terhelés miatt pedig valószínűleg több bank is tőkebevonásra kényszerül.

„Aggodalomra ad okot, ha a költségvetési fegyelem helyreállítása érdekében hozott intézkedések hozzájárulhatnak más makrogazdasági kockázatok kialakulásához" - kommentálta a Monetáris Tanács a kormány terveit. Az MNB honlapján megjelent érvelés szerint az adó révén megvalósuló jövedelemelvonás gyengítheti a hazai bankszektor külső forrásgyűjtési képességét, és ezen keresztül a magyar gazdaság stabilitását.

A GKI szerint "irreálisnak vagy súlyos károkkal járónak látszik a pénzintézetektől évente és különösen idén négy hónap alatt 200 milliárd forintot - éves nyereségük mintegy felét - beszedni". A piackutató cég állítja, hogy ennek negatív következményei lehetnek az amúgy is kemény finanszírozási feltételekre.

Erste: "nehéz megérteni az intézkedés mögötti logikát"

„A pénzügyi szférának hozzá kell járulnia a költségvetési problémák kezeléséhez és az államadósságból fakadó gondok enyhítéséhez" - ismerte el Andreas Treichl, az osztrák Erste Group elnök-vezérigazgatója az MTI-nek adott szerdai nyilatkozatában. Mindezek ellenére a magyar megoldással már nem ért egyet, mivel, mint mondta, ezt a problémát az európai országoknak nem külön-külön, hanem egységesen kell megoldaniuk. „Magyarország viszont, úgy tűnik, elhatározta, hogy külön úton jár. Ettől nem vagyunk nagyon boldogok". Treichl megemlítette azt is, hogy Magyarország azon kevés ország egyike, ahol a válság során nem kellett a pénzügyi szférát közpénzből támogatni; most pedig éppen itt kívánják Európa legmagasabb bankadóját bevezetni. "Nehéz megérteni az intézkedés mögötti logikát, és nehéz elfogadni" - mondta a szakember.

A közép-kelet-európai térség nyolc országában működő bank vezetője szerint egy ilyen jelentős adóteher tőkét von el a bankoktól, és amennyiben a jelenlegi elképzelés szerint vezetik be, akkor lesznek olyan bankok, amelyek nem tudják majd a nyereségükből teljesíteni a befizetést. Ezeknek a bankoknak az anyabankjukhoz kell fordulniuk, és végül az a helyzet állhat elő, hogy az anyabank például Csehországból vagy Szlovákiából kényszerül átcsoportosítani forrásokat, hogy ki tudják fizetni a magyar bankadót. A Erste vezetője mindezek ellenére állítja, hogy nem háríthatják az adót az ügyfelekre, hiszen „a bank abból él, hogy javul az ügyfelek helyzete, ezért ha a bankadó a jelenlegi formájában valósul meg, akkor annak terhét jórészt a bank fogja viselni".

Devizahitel: nagy a bizonytalanság

A bankoknak nem csak a különadó okoz mostanában fejfájást, hanem az is, hogy a kormány június 30-án bejelentett 29 pontos akcióterve szerint „devizaalapú hitelek mögé a jövőben nem lehet jelzálogjogot bejegyezni". Egyelőre nagy a bizonytalanság, ám az új, jelzálog alapú devizahitel igénylések befogadása sok helyen leállt.

A hiteleseknek mindenesetre megnyugtató lehet, hogy Szász Károly, a PSZÁF vezetője szerint olyan javaslatcsomagot dolgoznak ki, amely a devizahitelek átváltásakor a vételi és az eladási árfolyam különbözetéből fakadó veszteségtől megkímélné az adósokat. Szerdai sajtótájékoztatóján viszont Orbán Viktor már arról beszélt, hogy amennyiben valaki nem forint alapú hitelt vesz fel, olyan árfolyamkockázatokat vállal, amelyek kivédésében a magyar kormány csak bizonyos mértékig tud segítséget nyújtani. Éppen ezért azt javasolja mindenkinek, hogy „ha hitelt vesznek fel, forint alapút igényeljenek".

A miniszterelnök közölte azt is, hogy a már bajban lévő emberek számára fel kell állítani a nemzeti eszközkezelő társaságot. Erről a kérdésről egyébként a bankokkal már folytak "tapogatózó" megbeszélések.

A bankok reakciói

Az OTP a saját honlapján közölte, hogy a bank felfüggesztette a deviza alapú lakás- és jelzálog típusú hitelek értékesítését. A változás a már befogadott, de még le nem szerződött ügyfelek igényléseire is vonatkozik, ezek esetében csak forint alapú hitelfelvétel lehetséges a jövőben.

Az OTP-hez hasonló módon járt el a Raiffeisen, a K&H és az Erste Bank is, akik szintén a honlapjukon tájékoztatták ügyfeleiket az eddig nagy népszerűségnek örvendő hitelfajták felfüggesztéséről. Az Erste Bank közleményében hangsúlyozta, a jogszabály-tervezet nem vonatkozik a mikrovállalkozásokra, ők továbbra is kaphatnak deviza alapú jelzáloghitelt.

A CIB - a kormánydöntés, illetve a jogszabályi változások részletes megismeréséig - felfüggeszti a devizahitelek befogadását azonnali hatállyal mind a magánszemélyek által kezdeményezett ingatlanfedezetes hitelek, mind pedig a magánszemély ingatlanfedezet mellett nyújtott mikrovállalkozási hitelekre. A változás a hitelkérelmek egyre csökkenő arányát érinti: a CIB-nél 2009. év végére minden 100 újonnan folyósított jelzáloghitelből 35-40-et már forint alapon igényeltek az ügyfelek, a jelenlegi időszakban az új hitelkihelyezéseken belül a forinthitelek aránya már mintegy 90 százalék.

Voltak olyan bankok is, amelyek már jóval a kormány közbeavatkozása előtt igyekeztek korlátozásokkal csökkenteni a hitelnyújtás kockázatát. Az Allianz Hungária Biztosító Zrt. tavaly decemberben függesztette fel a személyi kölcsön igénylések befogadását, míg a Citibank - honlapja szerint - 2009. május 18.-tól nem fogad be új hiteligénylést.

A svájci frank hitel sikere és bukása

A svájci frank hitelezést Ausztriában „találták fel” még az 1980-as években az ország nyugati végében, ahonnan az emberek ezerszámra járnak dolgozni Svájcba. A svájci frankban jegyzett hitelezés először Ausztriában lett tömeges, 1995-re hágott a csúcsra, és bár később - az euró bevezetése óta - jócskán lassult a növekedés, pár éve is még az osztrák háztartások összes tartozásának majdnem 30 százaléka volt külföldi valutában, csaknem kizárólag svájci frankban -, szemben a körülbelül 5 százalékos euróövezeti átlaggal.

A svájci frank jól tartotta magát a nemzetközi hitelezésben az elmúlt tíz évben a többi, nagyobb valutával szemben. A Nemzetközi Fizetések Bankjának (BIS) jelentő bankok bankszektoron kívüli, helyi adósoknál lévő, külföldi valutában jegyzett követelései 1999 végén 539,7 milliárd dollárt tettek ki, ez az összeg a 2008 végi csúcson 2,086 billió dollár volt, tavaly év végére pedig 1,925 billió dollárra csökkent. A svájci frank közben őrizte 8 százalék körüli arányát.

Az eladósodás főleg ott nőtt svájci frankban, ahol a kamatelőny különösen nagy: a felzárkózó közép- és kelet-európai gazdaságokban. Magyarország volt a rekorder - felfutás után 2006 elejétől a 2008 őszén kitört válságig már az új lakáshitelek több mint 80 százalékát, a kisvállalkozói hitelek felét váltották ki az ügyfelek svájci frankban -, de a térség többi országa sem igen maradt le. Ezekben az országokban a svájci frank aránya a teljes ügyfélhitel-állománynak átlagosan a 4 százalékára nőtt, Horvátországban és Magyarországon meghaladta a 10 százalékot.

A világválság okozta ijedtségben sokfelé - nem csak Magyarországon - korlátozták, megszüntették új hitelek kiadását svájci frankban. Ennek az óvintézkedésnek viszont ugyanaz a mellékhatása, mint annak, hogy a kelet-európai bizalomvesztés végett vetett a piaci hozamelőny játéknak (carry trade): hozzájárul a svájci frank felértékelődéséhez. Hiszen újabban szinte nincsenek új adósok és befektetők, akik eladnának svájci frankot, így csak a régi adósok törlesztései hatnak a piacon, drágítva a svájci valutát.