• A feldolgozóipari alágak többségében, köztük az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásában növekedést mértünk. A legnagyobb súlyú járműgyártás azonban jelentősen csökkent. A visszaesést elsősorban az okozta, hogy a globális félvezetőhiány miatt a gyárak kisebb kapacitással, illetve egyműszakos munkarendben dolgoztak. Szintén mérséklődött a kibocsátás a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában.
• A termelés az év első tíz hónapjában 10,8 százalékkal nagyobb volt, mint az előző év azonos időszakában.
• A szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás októberben az előző hónaphoz viszonyítva 0,3 százalékkal nőtt.

Virovácz Péter, az ING szenior elemzője úgy fogalmazott, hogy a kora reggeli német ipari adatok alapján bizakodhattunk, ám a magyar ipari adat közel sem számol be akkora felpattanásról vagy élénkülésről októberben. A havi alapon mért 0,3 százalékos növekedés az ipari termelés volumenében rendkívül csekélynek számít, így aligha meglepő, hogy éves összevetésben egyre inkább lemaradóban van az ipar. 2020 októberéhez mérve ugyanis a termelés a nyers adatok alapján 3,4 százalékkal zsugorodott. Ennél is beszédesebb, hogy még a 2019-es szintekhez képest is mérsékeltebb az ipari kibocsátás.

(Fotó: Pixabay)

Az elemző szerint az okok egyértelműek, hiszen továbbra is komoly gondok vannak az alkatrészellátással, ami elsősorban a félvezetőket érinti és így az autóipar és az elektronikai ipar, ami leginkább megérzi ezeket a problémákat. Európa és az Egyesült Államok továbbra sem jut hozzá a termelés korábbi szintjének fenntartásához szükséges alkatrész mennyiséghez, miközben Ázsiában maga a félvezető-gyártás jól teljesít. A probléma, hogy az ázsiai termelők jelenleg a teljes gyártási kapacitásuk túlnyomó többségét belföldre értékesítik. Ez okozza tehát a komoly fennakadásokat az ipari termelésben hazánkban is. A KSH közleménye alapján az autógyártás és az elektronika területén ennek megfelelően jelentősen csökkent a termelés, a gyártók csökkentett műszakszámmal, rövidített munkarendben dolgoznak.

Egyelőre nem úgy tűnik, hogy a magyar ipar számára legfontosabb két szektort érintő problémák hamar megoldódnának, így a kisebb súlyú szektorokon van a hangsúly, hogy ezek mennyire képesek húzni az ipar teljesítményét. Az eddigiek alapján a kisebb szektorok együttes ereje nagyjából arra lehet elég, hogy szinten tartsa az ipar összteljesítményét, de kiugró növekedésre idén, de valószínűleg még a jövő év első felében sem számíthatunk – tette hozzá. Mindez komoly negatív kockázatot jelent a magyar gazdaság export teljesítményére nézve, vagyis a növekedés övező lefelé mutató kockázatok ezzel tovább erősödnek.