Kovács László szerint meg kell különböztetni Magyarország számára fontos és sürgős gazdasági feladatokat. Fontos feladatnak a gazdasági növekedés és versenyképesség növelését, valamint a foglalkoztatás bővítését nevezte, míg sürgősnek az államháztartási hiány csökkentését tartja, amely nélkül az ország az Európai Unió több száz millió euró értékű támogatásától esne el. A jövő évre tervezett adócsökkentés helyett ezért csak a közép- vagy hosszú távú állami elvonáscsökkentést tudja támogatni.
Az MSZP-s politikus szerint az adórendszer nem az egyetlen eszköze a versenyképesség javításának, annak alakulásába ugyanis olyan tényezők is belejátszanak, mint az adott ország infrastruktúrája, munkaerejének képzettsége, valamint üzleti környezete. Az adóreformot így szerinte nem lehet leegyszerűsíteni az adóterhelés csökkentésére, hanem a rendszer egyszerűsítése, és kiszámíthatósága felé kell elmozdulni.
Kovács László szerint a vagyonadó különböző fajtáit is bátrabban lehetne alkalmazni. Az ingatlanadó például kiválthatná - az EU számára amúgy is rendszeridegen - helyi iparűzési adót, valamint a környezetszennyező tevékenységeket is lehetne magasabb adószintekkel büntetni - vélte.
Mégis választási lesz a 2009-es költségvetés?
Kovács Árpád megszólalásában kiemelte, hogy a magyarországi vállalatok egyre kisebb mértékben részesülnek a belföldön rendelkezésre álló jövedelemből, míg az államháztartás részesedése, a kormányzati kommunikációval szemben 17,2 százalékról 20 százalékra emelkedett 2005. és 2007. között. A gazdasági növekedés gyorsítása érdekében a vállalkozásoknak nagyobb, az állami szférának pedig kisebb arányban kell részesülnie a magyarországi jövedelmekből.
Az ÁSZ elnöke választási költségvetésnek nevezte a Pénzügyminisztérium 2009-re tervezett csomagját, amelynek véleménye szerint "semmi köze sincs" a konvergenciaprogramhoz sem. Hozzátette: a kormánynak a pénzügyi válság kezelésére alkalmas költségvetést kellene készítenie, és ezzel egy időben meg kellene kezdeni a lakosság felkészítését egy elhúzódó gazdasági válságra.
Kovács Árpád szerint a kormányt terheli a felelősség, amiért csak optimista világgazdasági környezetet figyelembe vevő terveket készített, és elmulasztotta egy válságforgatókönyv készítését.
Parragh: adócsökkentés kell
Vámosi-Nagy Szabolcs elsősorban az élő munka terheinek csökkentése és a szürkegazdaság felszámolására tett költségvetési tételek hangsúlyosabbá tételét kérte a kormánytól. Parragh László pedig azt hangsúlyozta, hogy Magyarországon az állam 1995. óta nem hajtott végre érdemi kiadáscsökkentést, elmondása szerint a jelenleg és az előző években benyújtott költségvetési javaslatok mindegyike az "itt a piros hol a piros" játékhoz hasonlít.
Az MKIK elnökének jóslása szerint a pénzügyi válság hamarosan gazdasági válságba fog torkollni, ezért elengedhetetlenné válik a vállalkozások valós terheinek csökkentése. Parragh László szerint az adócsökkentés az állam kezében lévő leggyorsabban ható piaci szabályozó. Úgy vélte, a költségvetési folyamatokra jól ható konvergenciaprogram súlyos károkat okozott a "gazdaság szöveteiben", ami különösen rosszul jön a gazdasági recesszió előtti időben.
Minden eszközzel
Magyarország minden lehetséges eszközt felhasznál annak érdekében, hogy stabilizálja a pénzügyi rendszert - mondta Veres János pénzügyminiszter pénteken a Pénzügyi csúcstalálkozó VIII. című konferencián tartott kerekasztal beszélgetésen, amelyen részt vett Varga Mihály, a Fidesz alelnöke, volt pénzügyminiszter és Bajnai Gordon fejlesztési és gazdasági miniszter.
"Ma ötpárti egyeztetésre kerül sor a frakcióvezetők részvételével, annak érdekében, hogy közösen találjunk megoldást a Magyarországot is érintő pénzügyi válságra" - mondta Veres János. A miniszter megismételte csütörtöki bejelentését, amely szerint újra kell számolni a 2009. évi költségvetéshez kapcsolódó makrogazdasági mutatókat, miközben az eredményszemléletű hiánymutató nem lehet nagyobb a GDP 3,2 százalékánál.
A korrigált makropálya nyilvánvalóan kisebb növekedési mutatót és fogyasztást tartalmaz majd, ami valószínűleg kisebb inflációval jár együtt - magyarázta a pénzügyminiszter, aki arra is utalt, hogy a költségvetés bevételi és kiadási oldala is változtatásra szorul.
November 7-ig ködben járunk
A számítási munkálatok napokon belül elkészülnek, ugyanakkor a világban zajló gyors pénzügyi változások nyomán nem zárható ki, hogy három hét múlva mindent újra kell számolni - mondta Veres János. Az eddig számok átgondolásával Bajnai Gordon is egyetértett, aki a Gazdasági Egyeztető Fórum mai ülésén azt mondta, hogy a pénzügyi válság akár a világ teljes gazdasági szerkezetének átrendeződéséhez vezethet, ezért folyamatosan figyelni kell a piacokat, és a változásokra aktív és gyors válaszokat kell adni.
A pénzügyminiszter szerint talán november 7-e után lehet világosabban látni, amikor az Európai Bizottság összegzi a tagországok által benyújtott prognózisokat.
A jelenlegi, pénzügyi válsággal sújtott helyzetben a parlamentnek el kellene fogadnia a már egy éve beterjesztett közpénzügyi törvénycsomagot, amely az SZDSZ által javasolt költségvetési plafont is tartalmazza - hangsúlyozta Veres János, aki úgy látja, hogy a reálgazdasági válság még előttünk van.
Járai: pénzt kell pumpálni a gazdaságba
A pénzügyi válság rövid időn belül jelentős gazdasági válsággá alakulhat, s mivel Magyarország eddig is sok időt veszített a reakciók elmaradásával, minden további nap óriási veszteségeket okozhat - mondta Járai Zsigmond, a jegybank volt elnöke, a CEG Közép-európai Biztosító Zrt. felügyelő bizottsági elnöke pénteken az MTI-nek.
Szerinte abba kell hagyni a politikai csatározásokat, ehelyett az ország érdekében a gazdaság stabilizálására kell koncentrálni. "Figyelembe véve, hogy a világ pénzpiacain beszűkültek a finanszírozási lehetőségek, azonnali költségvetési kiadáscsökkentést kell bejelenteni. Még az idén legalább 200-300 milliárd forint értékben csökkenteni kell a negyedik negyedévben a kiadásokat, mérsékelve ezzel a költségvetés hiányát, az ország finanszírozási igényét." Járai Zsigmond úgy vélte, ezt a lépést a pénzpiacok megnyugtatása, a finanszírozhatóság fenntartása érdekében azonnal be kellene jelenteni.
A volt jegybankelnök elmondta, hogy a gazdasági válság kialakulásának megelőzésére pénzt kell pumpálni a gazdaságba. Mivel az elmúlt években Magyarország elmulasztotta a költségvetés stabilizálását, az egyetlen lehetőség az, hogy azonnal legalább évi 500-600 milliárd forint értékű adócsökkentés történjen. Ehhez a jövő évi állami kiadásokat ennél nagyobb mértékben kell csökkenteni, elsősorban az államigazgatási, a szociális és a gazdasági kiadások területén.
Járai Zsigmond szerint, ha a költségvetési hiány növelése terhére próbálkoznának kiadásnöveléssel, az beláthatatlan következményekkel járna, mély válságot okozna. A hitelezési lehetőségek beszűkülése, a kamatok és az infláció emelkedése így is növeli a vállalatok körbetartozását, és tömeges csődöket okozhat, ami munkahelyek tízezreinek elvesztéséhez, a családok pénzügyi helyzetének romlásához vezet.
Fidesz: a hitelességet kell visszaállítani
Az ellenzéki párt alelnöke Magyarország hitelességének visszaállítását jelölte meg a legfontosabb feladatnak, amelyet a fiskális konszolidációnak, azaz az államháztartás átláthatóbbá tételének kell követnie. Hozzátette azt is, hogy jövőre a kiadásokon belül a jóléti kiadások hét százalékkal növekednek, miközben a GDP növekedéséről még nincs reális képünk.
A versenyképesség javítása csak adócsökkentéssel érhető el - közölte az Orbán-kormány pénzügyminisztere. Úgy vélte, minél előbb ki kell jelölni az euró bevezetés céldátumát.
Bajnai Gordon szerint most a hiányzó bizalmat az államoknak, illetve a kormányoknak kell "bevinniük a rendszerbe". A gazdasági miniszter azt válaszolta Varga Mihálynak, hogy egy párt programjának hitelességét nem segíti, ha a radikális adó- illetve járulékcsökkentés mellé nem nevezi meg annak forrásait.
A GEF is tárgyalt a válságról
A Gazdasági Egyeztető Fórum keretében Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter és a gazdaság képviselői arról tárgyaltak, hogy miként érinti a mostani pénzügyi válság Magyarországot, és milyen eszközök állnak rendelkezésre annak kezelésére. A GEF mai ülésén meghívottként részt vett Felcsuti Péter, a Magyar Bankszövetség elnöke is.
Bajnai Gordon elmondta, hogy Magyarország gazdasági helyzete és a magyar bankrendszer stabil, de országunk nyitott és kicsi gazdasága miatt a válság másodlagos hatásait tekintve veszélyeztetettnek számít. Ezért a kormányzat aktív, anticiklikus politikát folytat, ezt szolgálja a múlt héten bejelentett mikro-, kis- és középvállalkozásokat segítő, hatásában 800 milliárd forintos csomag, az exportösztönző és a beszállítói program. A miniszter kérdésre válaszolva elmondta, hogy a most elindított programok nem terhelik a költségvetést, annak forrásául uniós és már korábban betervezett hazai támogatások szolgálnak.
Futó Péter, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke, a GEF társelnöke szerint a magyar gazdaság szereplői számára fontos a konvergencia programból adódó stabilitás megtartása. Véleménye szerint a mostani válság hazai kezelésében jelentős lehetőségeket nyitnak a GDP 2-2,5 százalékának megfelelő uniós források, és a forintárfolyam mostani alakulása is kedvező lehet a gazdaság számára.
#page#
BÉT: akadozó szerver
A Budapesti Értéktőzsdén a nyitást követően felfüggesztették többek között a Mol, az OTP, a Magyar Telekom és több kisebb értékpapír kereskedését. A vezető részvények felfüggesztése öt percre szólt, és a kisebb papírok, mint a Synergon, az AAA, az Állami Nyomda, a Genesis, a Rába és az Econet kereskedését is újraindította a tőzsde. A folyamatos terhelést a BÉT szervere "nem bírta", időről-időre elérhetetlen lett a Budapesti Értéktőzsde honlapja.
Dél óta stabilizálódni látszanak a részvényárak a Budapesti Értéktőzsdén, a BUX értéke 13.600 pont körüli szinten stagnál, ami még mindig 9 százaléknál nagyobb veszteség a csütörtöki záráshoz képest.
Az index délelőtt 10 órakor érte el mélypontját, akkor 13.060 pontig süllyedt az értéke, ami 13 százalékkal, csaknem kétezer ponttal volt alacsonyabb az előzőn napi zárónál.
A BUX 14.30 órakor 13.394,61 ponton állt, ami a csütörtöki záró értékéhez képest 1619,91 pontos, 10,79 százalékos csökkenés, a pénteki nyitásnál 828,93 ponttal alacsonyabb. A BUX 5,27 százalékos mínuszban, 14.223 ponton nyitott, majd a kereskedés első órájában 13.060 pontig süllyedt az értéke, ami 13 százalékkal, csaknem kétezer ponttal volt alacsonyabb az előző napi zárónál. Délelőtt a részvények több mint felének szünetelt a kereskedése néhány percre, mert árfolyamesésük meghaladta a megengedett 10 százalékot. A blue chipek közül az OTP, a Mol és a Magyar Telekom kereskedését is szüneteltetni kellett.
A részvénypiac forgalma magas volt pénteken, fél háromig 46,1 milliárd forintot ért el.
A Mol árfolyama 1785 forinttal, 14,27 százalékkal 10.720 forintra csökkent, 3,8 milliárd forintos forgalomban. Az OTP részvények ára 395 forinttal, 10,25 százalékkal 3.460 forintra esett, forgalmuk 38,2 milliárd forintot tett ki. A Magyar Telekom árfolyama 105 forinttal, 14,48 százalékkal 620 forintra csökkent, forgalma 1,1 milliárd forint volt. A Richter papírok árfolyama 1075 forinttal, 3,72 százalékkal 27.825 forintra gyengült, a részvények forgalma 1,9 milliárd forintot ért el. (Itt megnézheti a zárást...)
Pánik, majd megnyugvás Bécsben
Pénteken délelőtt felfüggesztették a kereskedést a bécsi tőzsdén, miután a vezető tőzsdeindex, az ATX 10 százalékkal esett. A kereskedés felfüggesztésével a pánikot és a további veszteségeket akarják megelőzni.
Nem sokkal déli 12 után újra indították a kereskedést a bécsi tőzsdén. A tőzsde történetében egyedülálló volt, hogy több órás szünetet rendeljenek el.
Ázsiában is gondok vannak
A tokiói értéktőzsde fő mutatója pénteken akkorát esett, mint az ázsiai fizetési válság kezdete, 1987 óta még soha egy nap alatt, és a hetet is rekord ütemű veszteséggel végezte. A csaknem minden részvényre kiterjedő pánikot súlyosbította, hogy a japán piac hétfőn országos ünnepnap miatt zárva lesz, ezért a befektetők előre hozták eladásaikat. Nem használt az sem, hogy a jen napközben hároméves csúcsra hágott az euróval szemben, és féléves csúcsra a dollárral szemben. A befektetők menedéknek vélik a kis hozamú japán valutát.
Londoni értékforgalmazók szerint a nyugat-európai részvénypiacok pénteken is meredeken zuhannak, a pánikszerű eladás várhatóan átterjed a konzervatív részvényekre - gyógyszeripar, élelmiszeripar, energiaipar - is.
Feljelentést tett az OTP
A magyar bankrendszer stabil, tőkeerős, betartja a prudenciális szabályokat, de nem tudja függetleníteni magát a pénzpiaci folyamatoktól, ezért a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy a pénzpiac stabilitása fennmaradjon - mondta Veres János pénzügyminiszter a jegybankelnökkel és az OTP elnök-vezérigazgatójával tartott pénteki sajtótájékoztatón Budapesten.
Csányi Sándor kijelentette: "mindezek tükrében számomra érthetetlennek tűnik az utóbbi időben a piacon beindult mozgás, különösen érthetetlen a csütörtöki kereskedés zárószakaszában bekövetkezett mozgás". Hozzátette: úgy gondolják, hogy tudatos támadás áll a mozgások mögött.
Csütörtökön az OTP részvények árfolyama 14,33 százalékkal 3.855 forintra esett, elsősorban a zárószakaszban érkezett megbízás miatt, ami mögött piaci pletykák szerint egy nagy külföldi eladó volt. A Reuters Londonból azt jelentette, hogy olyan híresztelések kerültek napvilágra, amelyek szerint az OTP-t a kormány "megmentené". Ezt később a kormányszóvivő és Veres János is cáfolta.
Az OTP pénteken a rendőrségen, a brit hatóságoknál pedig a jövő héten tőkebefektetési csalás miatt ismeretlen tettes ellen feljelentést tesz, mert úgy gondolják, hogy az "utolsó perces" megbízások alkalmasak arra, hogy másokat részvényeik eladására bírjanak és nem valós képet tükröznek a piacról, mindezek rémhírterjesztéssel párosulnak - mondta Csányi Sándor. Ha a rendőrség segítséget várna a banktól, nagy valószínűséggel meg tudnák nevezni azt a hedge fundot vagy személyt, aki a megbízásokat adta, illetve a rémhírterjesztést elkövette - jegyezte meg a bankvezér.
