Paks alapvetően megnehezítette az energiapiac liberalizációjának menetét – derült ki az E.ON Hungária Rt. vezetőinek információi alapján.

Az öt hónappal ezelőtt részlegesen megnyitott piac az eltelt rövid idő alatt lassan életre kelt, az április végi import-kapacitás aukciójának idejére – jelentette ki Kóbor György, az E.ON Energiakereskedő Kft. ügyvezető igazgatója – már az is bizonyos volt, hogy a feljogosított fogyasztók komolyabban érdeklődnek a lehetőségek iránt. (Azon vevők számítanak ebbe a körbe, amelyeknek az egy fogyasztási helyen mért éves villamos energia felhasználása meghaladja a 6,5 kilowattórát.) A német tulajdonú E.ON magyarországi társaságánál már 70-80 vállalat jelezte, alkalmasint kilépnek a közüzemi rendszerből, s szolgáltatójuktól piaci feltételek között vásárolják meg az áramot.

A körülbelül 200 feljogosított fogyasztó közül áprilisban is csak 14 regisztáltatta magát, a cégek még eléggé bizalmatlanok voltak. Okkal, hiszen a jogi feltételek a múlt év utolsó napjaiig hiányosak voltak. A nagyfogyasztók közül sokan úgy számoltak, hogy ha kilowattóránként 8,20 forintnál olcsóbban kapják meg az energiát, akkor van értelme kilépniük a szabad piacra. Ez a 10 százalékos költségcsökkenés lehetségesnek is bizonyult, azaz egyáltalán nem véltetlen, hogy az év ötödik hónapjára már az E.ON-nak is számos üzleti ajánlatot kellett továbbítania. Az április végi import-kapacitás aukció és a paksi krízis azonban szinte teljesen egybeesett, s nem sokkal képsőbb már az is világossá vált, hogy a külföldi áramot a Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányitó (Mavir) Rt. a hazai ellátás érdekében akár korlátozhatja is az aukció nyomás vásárlói jogot szerző kereskedők számára. Kiderült, ez a lépés nem következett be, de az sem – ismertette Kóbor György -, hogy az eredetileg meghirdetett behozatali mértéknél többre lehetett volna licitálni. Lényeges körülmény, hogy a két nyilvánvaló áramértékesítő országtól, Ausztiától és Szlovákiától egyrészt számottevően olcsóbban lehet vásárolni, másrészt a nagyobb behozatalnak nem lett volna fizikai akadálya. Végül Paksra való tekintettel a hazai piaci akciók leálltak. A meglévő erőművi portfólió karbantartása későbbre tolódik, s azon erőművekkel, amelyekkel nincs hosszú távú szerződése a Magyar Villamos Művek Rt.-nek, most tárgyalások kezdődtek kapacitásuk átvételéről. A hazai árampiac szereplői azzal számolnak, hogy legkevesebb egy évig nem termel teljes kapacitással az atomerőmű. A határon tehát a versenypiac számára korlátozzák a későbbi nagyobb vásárlásokat, s mert nincs bővülő mértékű, s ezáltal olcsóbb külföldi áram, a feljogosított felhasználók várhatóan nem is lépnek ki a közüzemi rendszerből. A tét azonban az, hogy 2004 közepétől tovább kellene bővíteni a liberalizáció révén érintettek körét. Az ország áramellátását ugyan nem fenyegeti veszély, de a piacnyitás mostani és majdani kedvezményezettjei egyelőre kivárnak, nem élnek elégséges számban a kapott lehetőséggel. Legalább ennyit bizonytalanodott a hazai erőművek helyzete is, hiszen a paksi krízis miatt a kereskedő cégek inkább építenek majd a későbbi nagyobb importra, mint az eltolódó karbantartás, korszerűsítés, illetve csere hiányában akár dráguló hazai áramtermelésre.

Kóbor György jelezte, hogy cégük komolyan számolt a piacnyitásban érdekelt felhasználókkal való megállapodásokra. Főleg azok a vállalatok tájékozódtak az új lehetőségekről, amelyeknek költségszerkezete jelentős mértékű villamos áramot foglal magába. Az E.ON Csoport potenciális üzletfeleinek azt a tapasztalatot is kínálta, illetve kínálja, amelyet az Európai Unió immáron liberalizáltabb piacán szerzett. Ebbe az is "belefér", hogy a magyarországi áramszolgáltató cégeik informatikai hátterét is a liberalizált energiapiac igényei szerint alakította át, s ez mintegy 2,5 millió ügyfél már naprakészen megtapasztalhatja.

Kapcsolódó cikkünk