2005. január 1-jétől nem változott az ingatlanhoz kapcsolódó illeték mértéke öröklés és ajándékozás esetén, s a visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke, valamint a lakástulajdon visszterhes vagyonátruházási illeték alapja is változatlan marad. Amíg azonban tavaly 30 millió forintig nem kellett illetéket leróni -- az arra jogosult -- lakásépítő cégtől vásárolt új lakás után, idén januártól ez az illetékmentesség csak a 15 millió forint forgalmi értéket meg nem haladó lakóingatlan-szerzésre vonatkozik. Szűkült a telekvásárláskor igénybe vehető illetékmentességi kör is: január 1-jétől már csak az építésügyi szabályoknak és a településrendezési tervnek megfelelően kialakított, lakóépület elhelyezésére szolgáló, beépítetlen földrészlet megszerzése esetén lehet igénybe venni az ún. 4 éves feltételes illetékmentességet. Vagyis kikerült a szükséglakás, illetve még annak sem megfelelő épülettel rendelkező telek, valamint a tetőtér beépítésének illetékmentessége.
Idén az örökhagyó és az örökös, valamint az ajándékozó és a megajándékozott között meglévő rokonsági fok szerinti differenciálás továbbra is megmarad, s az elmúlt év elejétől -- az örökölt és az ajándékba kapott ingatlanvagyon értékétől függően, sávosan és progresszíven -- megemelkedett illetékek mértéke sem változik. Ez azt jelenti, hogy ingatlanöröklés vagy ajándékba kapott ingatlan után a legalacsonyabb illetéket továbbra is a gyermeknek, házastársnak vagy szülőnek kell fizetnie, míg a testvérnek, unokának, nagyszülőnek, és a még távolibb rokoni kapcsolatban lévőknek ennél jóval magasabb az illetéktarifája.
Az ingatlan forgalmi értékénél megmaradt a 18 millió forintos alap-, illetve a tavaly már progresszíven "belépett", 35 millió forintos mértékhatár. A figyelembe veendő tiszta értéket -- például öröklés esetén -- most sem az öröklő által hátrahagyott teljes vagyon, hanem a hagyatéki eljárás során keletkezett költségek, díjak (pl. közjegyzői díj), és esetleges tartozások levonása után megmaradt ún. tiszta érték képezi. Tehát a lerovandó illetéket, a vagyont juttató és szerző közötti rokoni kapcsolat szerint, valamint a megszerzett vagyon jellege és értéke alapján differenciáltan megállapított mértékű illetékkulcsok alkalmazásával kell megállapítani. Örökléskor tehát a 35 millió forintot meghaladó értékrész után az első csoportba tartozó vagyonszerző (gyermek, házastárs, szülő) terhére 21%, a második csoportba tartozó vagyonszerző esetében 30%, illetve a harmadik csoportba (az első két csoporton kívüli, azaz az örökhagyóval igen távoli vagy semmilyen rokonsági kapcsolatban nem álló) vagyonszerző esetében 40% általános mértékű illetéket, míg a lakásszerzésért 11, 15, illetve 21% illetéket kell fizetni. Az ajándékozási illetéknél az általános mérték felső kulcsai az öröklési illetékkel azonosak, a lakásszerzésnél pedig a 35 millió forint feletti rész után 12, 16, illetve 30% maradt a legmagasabb kulcs. Tartási, életjáradéki szerződés alapján történő vagyonszerzés esetén az illeték alapjául szintén a megszerzett vagyon forgalmi értékét kell alapul venni.
Változatlan maradt idén a visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke is, ami a megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi értékének a 10%-a. Lakástulajdon visszterhes megszerzése esetén is megmaradtak a tavalyi illetékkulcsok: mértékük lakásonként 4 millió forint forgalmi értékig 2%, az afölötti rész után pedig 6%. Ennek megfelelően például egy 8 millió forintos lakás illetéke a következőképpen számítható ki: 4 millió forintig 2 százalék, azaz 80 ezer forint, majd a második 4 millió forint után 6 százalék, azaz 240 ezer forint, ami együtt 320 ezret tesz ki. A házaspárok esetén legtöbbször fele-fele arányban történik a tulajdonszerzés, ezért ilyenkor a kedvezményes kulcsot a szerzett tulajdoni hányaddal arányos összegre kell alkalmazni. Aki vissza nem térítendő állami támogatásban, lakásépítési kedvezményben (szocpolban) részesül, annak ezt le kell vonnia a vételárból.
Leszűkítve ugyan, de megmaradt az a kedvezmény is, hogy mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték fizetése alól a lakóépület építésére alkalmas telektulajdonnak, tulajdoni hányadnak, valamint az ilyen ingatlanon alapított vagyoni értékű jognak a megszerzése, amennyiben a vagyont szerző a telken - az adásvételi szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától számított 4 éven belül -- lakóházat épít. Ezt a használatbavételi engedéllyel kell igazolni. 2005. január 1-jétől azonban már csak az építésügyi szabályoknak és a településrendezési tervnek megfelelően kialakított, lakóépület elhelyezésére szolgáló, beépítetlen földrészlet megszerzése esetén lehet igénybe venni a 4 éves feltételes illetékmentességet, vagyis kikerült a szükséglakás, illetve még annak sem megfelelő épülettel rendelkező telek, valamint a tetőtér beépítésének illetékmentessége.
Változatlanul fennmaradt a négy éve a 35. életévét be nem töltött fiataloknak (egyedülállóknak is), az első lakástulajdon vagy tulajdoni hányad megszerzésekor adott 50%-os illetékkedvezmény, ennek összege azonban nem lehet több 40 ezer forintnál, az egész lakás vételára pedig nem haladhatja meg a 8 millió forintot. (Ennek igénybevételével egy 8 millió forintos lakás illetéke 320 ezer forint helyett 280 ezer forintra csökkenthető.) Új szabályként jött be, hogy az állami, helyi önkormányzati tulajdonban lévő forgalomképtelen műemlék, vagy műemléki jellegű ingatlan (ingatlanegyüttes) haszonélvezeti jogának, az ingatlan helyreállítása, fejlesztése, és az ezt követő állagmegóvása ellenében történő megszerzése estén visszterhes vagyonátruházási illetéket nem kell fizetni.
Ami jelentős, némely szakemberek szerint az egész lakáspiacra kiható, negatív hatású idei szigorítás, az az új lakást vásárlókat érinti. Amíg ugyanis az elmúlt néhány évben a lakás építésére, építtetésére és értékesítésére jogosult vállalkozók által, értékesítés céljára újonnan épített, építtetett 30 millió forintot meg nem haladó forgalmi értékű új lakásnak, ilyen lakás tulajdoni hányadának első megvásárlása illetékmentes volt, mostantól ez az értékhatár 15 millióra csökkent. Tehát az, aki idén vásárol 30 millió forintos új lakóingatlant, a korábbi teljes illetékmentesség helyett 900 ezer forint illeték megfizetésére lesz kötelezett. Az illetékszámításhoz ugyanis ki kell kalkulálni a teljes, 30 milliós vételár illetékét, ami 1 millió 640 ezer forint, majd ebből kell levonni az illetékmentes 15 millióra eső összeget: a 740 ezer forintot. A 15 millió forint értékig igényelhető kedvezmény azonban csak akkor vehető igénybe, ha a vagyonszerző nem veszi igénybe az ún. lakáscserét pótló vétel kedvezményét. Ez esetben ugyanis egy másik kedvezmény érvényesül, s ekkor a vásárolt új építésű és az eladott használt lakás forgalmi értékének különbözete képezi az illeték alapját (mely egyébként jóval kedvezőbb illetékpozíciót jelent). A 30 millió forint forgalmi értéket meghaladó új lakás esetén - egyezően a hatályos szabályokkal - továbbra sem jár kedvezmény. A továbbiakban pedig a vagyonszerzőnek csak akkor kell a vállalkozói feltételek (értékesítési céllal újonnan épített lakás, első értékesítés) teljesüléséről szóló igazolását benyújtani az illetékhivatalhoz, ha e körülmények az adás-vételi szerződésből nem derülnek ki.
-Szilágyi-
