A kormány kezdeményezi az Országgyűlésnél, hogy az Alkotmánybíróság határozatából adódóan 2007. január 1-jei dátummal helyezze hatályon kívül az elvárt adóval összefüggő szabályozást, ugyanakkor 30 milliárd forintot zárol a központi egyensúlyi tartalékból - jelentette be Veres János pénzügyminiszter a szerdai kormányszóvivői tájékoztatón. A beterjesztendő kormányjavaslat kiterjed az egyéni vállalkozók elvárt adófizetési kötelezettségének eltörlésére is. Veres János elmondta: közel 500 vállalkozás készített elvárt adóval kapcsolatos bevallást, befizetést ennél kevesebben teljesítettek. E vállalkozásoknak az APEH külön eljárás nélkül visszafizeti az összeget.
A kormány másik döntése szerint a központi egyensúlyi tartalékból zárol 30 milliárd forintot, és ez az összeg lesz a fedezete az elvárt adóból remélt, és így kieső első félévi bevételnek - jelezte a pénzügyminiszter.
Veres János elmondta: amennyiben 2007-ben az eredetileg tervezett adó- és járulékbevételek túlteljesülnek, akkor a kormány november 30-ig visszapótolhatja a központi egyensúlyi tartalék 30 milliárd forintos zárolt tételét.
A kormány megerősítette, hogy eredeti szándékának megfelelően a közteherviselésben részt nem vevő vállalkozások és vállalkozók számára olyan fizetési kötelezettség megállapítását javasolja, amely 2007 második félévétől hatályosan biztosítja, hogy arányos és igazságos közteherviselés valósuljon meg - közölte a szaktárca vezetője. A javaslat kidolgozásával a kormány az igazságügyi minisztert és a pénzügyminisztert bízta meg, s azt a jövő heti kormányülésre kell elkészíteni. A vállalkozói szervezetekkel való konzultáció után március 28-án véglegesíti a kormány a tervezetet - ismertette a menetrendet Veres János. Magyarázatként hozzáfűzte: amennyiben a kormány javaslata március végére készen áll, akkor a törvényhozásnak lesz elegendő ideje áprilisban és májusban a vitára, és azt lezárva az év második felében már érvényesülhet az említett arányos és igazságos közteherviselés elve.
Az elvárt adó bevezetését 2006 közepén jelentette be a kormányfő az Új egyensúly program keretében, eszerint 2007. január 1-jétől a társasági adó hatálya alá tartozó adóalanyoknak adót kellett fizetniük legalább egy minimális nagyságú elvárt jövedelem alapján. Az elvárt adó alapja a társas vállalkozások esetében a korrekciós tételekkel csökkentett összes bevétel 2 százaléka volt, az adó mértéke megegyezett a társasági adóval.
Az Alkotmánybíróság február 27-i határozatával semmisítette meg az elvárt adót. Az Ab szerint az elvárt adó nem áll közvetlen összefüggésben az adófizetésre kötelezett adóalanyok tényleges jövedelmi-vagyoni viszonyaival, ezektől függetlenül ír elő ténylegesen meg nem szerzett jövedelem után adófizetési kötelezettséget. Az elvárt jövedelmet adóztató adó olyan megdönthetetlen törvényi vélelem, amellyel szemben a törvényalkotó nem tette lehetővé az ellenbizonyítást.
A döntést bejelentő közleményben leszögezték: az Ab nem arról az elvi alkotmányossági kérdésről foglalt állást, hogy önmagában a kifejtett vállalkozási tevékenységből, mint potenciális gazdasági forrásból eredő bevétel adóztatása alkotmányos-e vagy sem. A testület a törvényalkotó által választott konkrét szabályozási módról állapította meg az alkotmányellenességet, figyelemmel arra is, hogy a már működő jövedelmi típusú adó szabályozásán belül került sor a kifogásolt adóalap meghatározásra.
