George Osborne, a tory árnyékkormány pénzügyminiszter-jelöltje a Financial Times hétvégi kiadásának azt mondta: a bankokra kirótt illeték célja az lenne, hogy "megvédje az adófizetőket a jövőbeni válságok költségeitől". Osborne szerint a brit konzervatívok a választások megnyerése esetén a legnagyobb fejlett ipari és fejlődő országok, valamint az EU alkotta G20-csoporton belül szeretnének egyezségre jutni a bankadó összehangolt érvényesítéséről.
Az ötletet - a globális pénzügyi tranzakciók megadóztatásának formájában - a jelenlegi munkáspárti brit kormány is már felvetette, éppen a múlt őszi skóciai G20-tanácskozáson, ám a javaslatot akkor még nem fogadta osztatlan lelkesedés. A Húszak pénzügyminisztereinek és jegybankárainak novemberi értekezletén Gordon Brown miniszterelnök - a bankok életben tartására fordított hatalmas költségvetési összegekre utalva - kijelentette: a társadalom számára elfogadhatatlan, hogy "ha a pénzügyi szektor jól működik, annak hozadékából csak kevesek részesülnek, a csőd költségeit azonban mindenki kénytelen viselni". Éppen ezért meg kell vitatni "valamiféle biztosítási díj" kivetését a rendszerszintű kockázatok ellensúlyozására, és a megoldási lehetőségek között szerepelhet, hogy bizonyos illeték terhelje a globális pénzügyi tranzakciókat - mondta a brit kormányfő.
Dominique Strauss-Kahn, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója, aki jelen volt a tavalyi skóciai G20-értekezleten, a brit kormány felvétéséről azonban kijelentette: egy ilyen adófajta bevezetése "számos okból nagyon nehéz ... gyakorlatilag lehetetlen". Strauss-Kahn szerint ugyanis a globális pénzügyi tranzakciókat "nagyon nehéz mérni, így (az ilyen adót) nagyon könnyű kikerülni". Az ötletet elvetette Tim Geithner amerikai pénzügyminiszter is.
Tobinnak nem sikerült
A banki tranzakciók megadóztatásának ötletét James Tobin amerikai közgazdász már az 1970-es évek elején felvetette - az ilyen adóztatási formát azóta is Tobin-adónak hívják -, ám ez az adófajta a piaci szereplők és a politika ellenállása miatt azóta sem terjedt el.
George Osborne, a brit konzervatívok pénzügyminiszter-jelöltje a hétvégi Financial Timesnak ugyanakkor kijelentette: elfogadhatatlannak tartja, hogy a bankok nagy összegű készpénzprémiumokat osztogatnak alkalmazottaiknak, amikor inkább "jövőbeni katasztrófák" ellen kellene védelmet kiépíteniük.
A Centre for Economics and Business Research (CEBR) nevű vezető londoni gazdaságelemző csoport jelenleg érvényes prognózisa szerint a londoni City befektetési bankosai a tavalyi év után összesen hatmilliárd font (1800 milliárd forint) jutalmat vehetnek fel, 50 százalékkal többet, mint az egy évvel korábbi prémiumszezonban. A londoni bankszektor saját becslése azonban inkább 8-12 milliárd font körüli összprémiumot valószínűsít. A hatalmas jutalmak folyósításától a jelek szerint a brit kormány által már bejelentett külön prémiumadó sem tántorítja el a pénzügyi szektort.
Alistair Darling pénzügyminiszter nemrégiben közölte: azoknak a bankoknak, amelyek a brit kormány intései ellenére továbbra is ragaszkodnak a nagy összegű bankári prémiumok kifizetéséhez, azonnali hatállyal 50 százalékos egyszeri illetéket kell befizetniük minden, 25 ezer fontot meghaladó egyéni alkalmazotti jutalom után.
