Az év első felében a tavalyihoz képest 42 százalékkal több adóigazolást adott ki az adóhatóság a vállalkozóknak, s 36 százalékkal több jövedelemigazolást a magánszemélyeknek. A különböző pályázatoknál, állami és önkormányzati támogatásoknál, banki hitelfelvételeknél szinte már egyértelmű, hogy az adózótól igazolást kérnek arról, hogy nincs adó- és járuléktartozása. Tekintettel arra, hogy ezen igazolások kiadása nem mindig egyértelmű, ezért az APEH elnöke arra hívta fel az érintett adózók figyelmét, hogy igyekezzenek időben beszerezni az igazolást, ne a pályázat beadása előtti héten próbáljanak nemleges adóigazoláshoz jutni. Előfordulhat ugyanis, hogy hiányt mutat a vállalkozó folyószámlája, s annak tisztázása nem megy egyik pillanatról a másikra. Július végéig egyébként a megyei és fővárosi igazgatóságok több mint 250 ezer adó- és jövedelemigazolást adtak ki. A nemleges igazolás megszerzése érdekében 34 ezer adózó rendezte 12,5 milliárd forint összegű adó- és járuléktartozását, ami egyben azt is jelenti, hogy ily módon 50 százalékkal többet fizettek be az adózók, mint tavaly ilyenkor. Az előző évben sok problémát okozott, hogy a postai csekkeket pontatlanul töltötték ki az adózók, ezért idén már csekknyomtatót kaptak az igazgatóságok, így már kitöltve jutnak hozzá az adózók a csekkhez.

Az adóhatóság eredményesen végezte első féléves tevékenységét, hiszen 256 milliárd forinttal – 11,3 százalékkal – több bevételre tett szert, mint tavalyi év hasonló időszakában. Mindezek alapján az APEH elnöke reálisnak tartja, hogy az Országgyűlés által nemrégiben elfogadott bevételi előirányzatokat sikerül évvégéig teljesíteniük. A különböző adóbevételek egyébként jól tükrözik a gazdasági folyamatokat: a bruttó keresetek tervezettet meghaladó emelkedése miatt csaknem 11 százalékkal emelkedtek az előző év hasonló időszakához képest a személyi jövedelemadó-bevételek, míg a belföldi értékesítés tervezettől nagyobb növekedése az áfa-bevételek 8 százalékos növekedését eredményezték. Az Országgyűlés által elfogadott pótköltségvetési törvény egyébként az eredetihez képest 90 milliárd forint szja többlet-bevételt, 75 milliárd forint áfa többletbevételt és 40 milliárd forint társasági adó plussz bevételi kötelezettséget ír elő. A tb-járuléknál pedig mintegy 70 milliárd forintot tesz ki az előirányzat-növelés.

Az APEH elnöke elmondta azt is, hogy az APEH behajtási, ellenőrzési és szankcionálási tevékenységének eredményeként az államháztartás pozíciója az év első felében közel 144 milliárd forinttal javult. Ez mintegy 18 milliárd forintos növekedést jelent az első félévhez képest. Az adóhatóság számára kedvező eredményben jelentős szerepet játszik egy, a félév utolsó hónapjában realizált nagyösszegű kiugró ellenőrzési bevétel.

Az adó- és járuléktartozások behajtásából az első félévben csaknem 77 milliárd forint bevételre tett szert az adóhatóság, amelynek döntő többsége végrehajtási intézkedések eredménye, a felszámolási eljárásokból és csődegyezségi megállapodások alapján befolyt összeg ugyanis még az egy milliárd forintot sem éri el. Június végén egyébként 155 ezer adózó ellen folyt végrehajtási eljárás, mintegy 312 milliárd forint adó- és járuléktartozásra. Ebből több mint 30 milliárd forint behajtása fizetési könnyítés, bírósági felfüggesztés, illetve egyéb okok miatt szünetel. Inkasszó kibocsátás az előző évinél 17 százalékkal nagyobb összegű tartozásra, 162 milliárd forintra történt. A munkabérletiltások összege kétszerese volt a tavalyinak, viszont a foglalások becsértéke némileg csökkent az előző évhez képest.

2002 első felében az adózók több mint 82 ezer fizetési kedvezményre irányuló kérelmet adtak be. Eddig mintegy 40 ezer elsőfokú határozatot adott ki az adóhatóság, amelynek 40 százalékában teljes egészében, 29 százalékában pedig részben helyt adtak az adózó fizetési könnyítés iránti kérelmének. Az elutasított kérelmek száma tízezer körül van. Újdonságot jelent, hogy a kérelmek elbírálása során nagyobb összegű ügyeknél az igazgatóságok már alkalmazták az Adósminősítő Információs Rendszert (AMIR).
A behajtási intézkedések hatására a működő hátralékos vállalkozások száma és a hátralékuk összege is csökkent, s összességében elmondható, hogy mérséklődött az egy adósra jutó kintlévőség összege is.

Nem az adómorál romlásával, hanem az adóhatóság hatékonyabb munkájával magyarázta Király László György, hogy az év első felében az ellenőrzések során a megállapítási arány a tavalyi 73,9 százalékról 77,4 százalékra nőtt. Az APEH elnöke szerint ebben szerepe volt az adóhatóság célirányosabb kiválasztási munkájának, és az idén már országosan használt ESCORT ellenőrzést támogató számítástechnikai módszernek is. Az informatikai alapú könyvelést végző vállalkozások ellenőrzésére egy külön rendszert – SESAM – fejlesztettek ki. Az adóhatóságra nézve kedvező eredménnyel zárultak a véletlenszerűen ellenőrzésre kijelölt adóalanyok vizsgálatai is, hiszen a megállapítási arány ezekben az esetekben sem volt rosszabb, mint az egyéb ellenőrzések során.

Az APEH elnöke szólt arról is, hogy az adóhatóságot akár “határozat gyárnak” is nevezhetnénk, hiszen csak az első félévben több mint 300 ezer elsőfokú, s mintegy 4500 másodfokú határozatot adtak ki. Véleménye szerint az adóhatóság munkájának színvonala az első félévben is tovább javult, amit jól mutat, hogy a határozatokat az előző évinél kisebb arányban támadták meg a bíróság előtt, ráadásul a bíróság az ítélettel zárult ügyek 81,2 százalékában helybenhagyta az adóhatóság határozatát. Június végén 1557 peres ügy volt folyamatban, amely harminc százalékos csökkenést jelent az előző évhez képest.