Március közepén, 45 nappal az EU csatlakozás előtt, a legutolsó percekben ahhoz, hogy hatályba léphessen, kihirdetésre került az Áfa Törvény módosítása. Az adónemek közül az áfát érinti legátfogóbban ugyanis a csatlakozás, hiszen erre az adónemre vonatkozik szám szerint a legtöbb adózási témájú Uniós szabály és bírósági döntés - hangzott el az Deloitte tanácsadó cég mai szemináriumán. - Az áfa az uniós jogrendben egy olyan forgalmi adó, amely az adóbevételek egy részének biztosítása mellett az áruk szabad mozgását kell, hogy szabályozza a közösségen belül. Az Áfa Törvény legutóbbi módosításának célja a hazai szabályok közösségi áfa irányelvekkel történő teljes harmonizációja. Noha a hazai szabályok korábban is kb. 80-85%-ban megfeleltek a közösségi normáknak, s az évek folyamán további fokozatos jogharmonizációra is sor került, a legutóbbi módosítást tekinthetjük ezen folyamatban a végsőnek. Ennek keretében most jelentek meg azok a rendelkezések is, amelyek a közösségen belüli kereskedelemre vonatkoznak, mivel azok idáig Magyarországon nem voltak alkalmazhatók.

A közösség áfa irányelve kötelező Magyarországra nézve, kivéve, ha az kimondja, hogy a tagállamoknak lehetősége van saját szabályozásukat szabadon alakítani. Ezen szabályozási lehetőségek általában kedvezőek az adóalanyra nézve. Magyarország is számos ilyen lehetőséggel élt, ezek közé tartozik a „csoportadózás” vagy a „vevői készletek” kedvező adózásának szabályrendszere. Érdekes, hogy ezekkel az említett kedvezményekkel a csatlakozó országok többsége nem élt. Ebből a szempontból Magyarország mind az újonnan csatlakozók közül, mind a már korábban csatlakozottak között is relatív kedvező, a vállalkozások által is várhatóan megbecsült helyet fog elfoglalni.

Néhány a leglényegesebb kedvező változások közül:

· A jövőben, ha egy cég árut importál (importnak ezek után természetesen csak a közösségen kívülről történő behozatal minősül) ún. harmadik országból hoz Magyarországra árut, akkor továbbra is érvényesek rá a vámszabályok. Idáig az áfát a vámmal együtt mindig a vámhatóság vetette ki, tehát a cégek a vámmal együtt fizették meg az áfát, majd egy hónap múlva vissza tudták azt igényelni. Ez magas fokú likviditást követelt meg a cégektől, amely nagy terhet jelentett számukra. Az új áfatörvény szerint a jövőben nem a vámhatóság fogja kivetni az áfát, hanem az önbevallásos alapon történik, ami annyit jelent, hogy a vállalkozások önmaguk készítik áfa bevallásukat, és ugyanabban a bevallásban vissza is igénylik azt. Ez azért fontos, mert így a cégeknek a jövőben nem kell az áfát megfinanszírozniuk. A kormány ilyen irányú döntésének az ország vonzóvá tétele volt a célja, hiszen Magyarországnak van EU határa; ha magyar EU határon történik vámkezelés, akkor abból a bevételből Magyarország részesedik. Ha magyar EU határon történik vámkezelés, akkor a külföldi cégnek áfa kötelezettségét rendeznie kell és ekkor a magyar áfa szabályokat kell figyelembe vennie. Az import tekintetében a magyar áfa szabályok kedvezőbbek, mint más országok áfa szabályai, hiszen nálunk az áfa ezek után a bevallással egyidejűleg visszaigényelhetővé válik. Így kívánják ösztönözni a magyar EU határon történő vámkezelést, így Magyarország több vámbevételhez jut.

· A csoportadózás lehetősége szintén előnyt jelent a csatlakozás után. Ez magyarországi bankok, pénzügyi intézmények, hitelintézetek, biztosító intézetek, befektetési vállalkozások számára teszi lehetővé, hogy ha ezek a cégek, pl. profil-tisztítás miatt valamilyen tevékenységüket kiszervezik egy külső cégbe - pl. könyvelés, vagy bármilyen ilyen jellegű, főleg emberi munkaerővel és kevésbé eszközökkel ellátott tevékenységről lehet itt szó, - akkor ők a kiszervezett tevékenységet végző céggel együtt egy közös adóalanynak minősülnek. Ha nem lennének közös adóalanyok, akkor ez a külső cég áfával terhelt számlát állítana ki a megrendelőnek, aki azt nem tudná visszaigényelni. A csatlakozás után a csoporton belül ez áfa mentes tranzakcióvá válik. A csoportadózás lehetősége azonban emellett, vagy éppen ezért számos előnyös adójogi megítélés alá eső ügylettípus, illetve szervezeti struktúra kialakítását teszi lehetővé.

· Ha egy külföldi készletet tart Magyarországon, és abból a készletből értékesít, akkor áfa szempontjából belföldön hajt végre értékesítést, így ez a tranzakció belföldön áfa köteles. Ez Magyarországon bejelentési és egyéb adminisztratív kötelezettséggel jár, melynek keretében áfa bevallásokat kell beadni, bankszámlát kell nyitni, stb. A külföldi vállalkozás mentesül az adminisztratív terhek alól, ha egy úgynevezett vevői készletet tart fent Magyarországon. Természetesen szigorú szabályai vannak annak, hogy mit nevezünk vevői készletnek.

A statisztikák (pl. Európai Kereskedelmi Kamarák Szövetsége, 2003) szerint fél évvel ezelőtt a magyar vállalatok 50%-a még el sem kezdte a felkészülést, és 28%-uknak fogalma sem volt arról, hogy milyen következményekkel jár szabályozási szempontból a csatlakozás. Ma még mindig nagyon sok olyan cégvezető van, aki azt gondolja, hogy a csatlakozással lényegi változás nem történik.

Szakértők szerint szinte biztos, hogy legalább egy évet vesz majd igénybe, amíg a csatlakozást követően a helyzet normalizálódik, és a folyamatok mindenhol rutinszerűvé vállnak.

A kedvező változások mellett fokozott adminisztratív terhekkel jár a csatlakozás. Sokkal nagyobb önállóság hárul a vállalatokra, hiszen például a vámhatóság nem fogja kivetni az áfát, a kimenő áruk esetében nem regisztrálja, hogy az áru átlépte a határt, tehát minden bizonyítási kötelezettség a vállalatokat terheli majd.

Az adóalanyoknak mindenképpen számolniuk kell azzal, hogy az ország határai kiszélesednek, ami annyit jelent, hogy lesznek olyan helyzetek, amikor a vállalkozásoknak valamelyik Magyarországon kívüli uniós tagországban be kell jelenteniük áfa kötelezettségüket, tehát bizonyos mértékig meg kell ismerkedniük az ott hatályos jogszabályokkal. Ez a példa is igazolja, hogy ezek után nem magyar, hanem valóban közösségi vonatkozásban kell majd egyebek mellett az adóztatás szabályrendszerét érteni és értelmezni. Egyrészt kitárul majd a világ, másrészt aki ki akar lépni a közösség piacára, annak a jövőben fokozottan oda kell figyelni a közösség szabályaira is.

„A csatlakozás áfa szempontból is, mint minden egyéb területen kötelezettségek és lehetőségek halmaza és ha valaki nem készül fel, egyrészt büntethető lesz, másrészt elesik a csatlakozás nyújtotta lehetőségektől” - mondta dr. Oszkó Péter, a Deloitte adó-és jogi osztályának partnere.