A Mazars adókiadványában szereplő országok listája az elmúlt években folyamatosan bővült, a 2021-es kiadás 21 ország adatait tartalmazza, a visegrádi négyek mellett Délkelet-Európa államait, Németországot, Ausztriát, Oroszországot, Ukrajnát és a balti államokat. A kutatás célja az, hogy átfogó képet nyújtson a régiós országok adórendszeréről és adópolitikájáról, ezért a koronavírus-járvánnyal összefüggésben alkalmazott, átmeneti adókedvezmények bemutatása nem volt a felmérés tárgya.
"Ami a Covid-járvány gazdasági hatásait illeti, úgy tűnik, a kormány elsősorban nem az adórendszeren keresztül kívánta erőteljes mértékben támogatni a gazdaságot. Az érdemi adókönnyítések ugyanis csak meghatározott szektorokban voltak elérhetőek. Ezzel együtt a recesszió megterhelte a költségvetést, amelyet várhatóan intenzívebb adóellenőrzésekkel igyekeznek majd kompenzálni" – mutatott rá dr. H. Nagy Dániel, a Mazars adóigazgatója.
2021-ben tovább csökkentek a jövedelmek, valamint a foglalkoztatást terhelő adók és járulékok, mértékük azonban hangsúlyos különbségeket mutat a vizsgált országokban. Változás, hogy Csehország idén visszatér a progresszív adózáshoz, ezt az adópolitikát követi többek között Ausztria, Németország, Szlovénia, valamint Horvátország és Szlovákia is. Más országok, így hazánk mellett például Bulgária, Románia, valamint Ukrajna azonban továbbra is az egykulcsos jövedelemadót alkalmazzák.
A munkáltatók teljes bérköltségének régiós átlaga változatlanul a nettó bérek 160 százalékát teszi ki, de ez az érték országonként jelentős eltérést mutat. Az adók és járulékok közül a munkáltatókat terhelő költségek bruttó bérekre vetített aránya átlagosan 15 százalék, de a legalacsonyabb és a legmagasabb munkáltatói járulékok között 30 százalékpontot meghaladó különbség van. Két szélsőérték (Romániában 5 százalék alatt, Szlovákiában 30 százalék felett van a járulékteher) rávilágít az egyes adózási rendszerek összehasonlíthatóságának korlátaira is.
A munkáltatói bérjárulékok tekintetében Magyarország 2020-ra érte el a régiós átlagot. A 2020. július 1-jétől hatályos 2 százalékpontos szociális hozzájárulási adó csökkentéssel pedig versenyképesebbé vált a hazai munkáltatói bérköltségarány: a 21 ország középmezőnyébe kerültünk. A frissen elfogadott adócsomag 2022 júliusától az újabb 2 százalékpontos munkáltatói bérteher csökkenéssel számol: a tervek szerint jövő félévtől a fél százalékpontos szociális hozzájárulási adó csökkentése és a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás szochóba építése tovább javítja a pozíciónkat.
Hogy mennyit ér a fizetés, az nemcsak a munkavállaló bérszintjétől, hanem – mint Magyarországon is – a családi állapotától is függ, a több gyermeket nevelők nettó fizetése itthon lényegesen magasabb, egyedülállók esetében azonban továbbra is sereghajtók vagyunk a nettó bér és a munkáltatói bérköltségarányt tekintve. Havi 500 eurós bruttó fizetésből egy három gyermeket nevelő dolgozónak 493 euró marad a zsebében, gyermektelen kollégájának csupán 333.
A régió országai a legnagyobb szórást a bérszínvonalukban mutatják. A minimálbér a V4 országokban 400-630 euró között mozog, lényegesen alacsonyabb a Balkánon és Ukrajnában, és össze sem hasonlítható a mintegy 1 700–1 900 eurós értékekkel Németországban és Ausztriában. 2021-ig ugyanakkor több országban is jelentősen emelkedett az euróban számolt minimálbér (Boszniában, Szerbiában és Lettországban). Magyarországon viszont csökkent az euróban kifejezett minimálbér a tavalyi jelentős árfolyam változás miatt (460 EUR, 2021 év eleji árfolyammal számolva), így a sorrendben jelentősen rontottuk a pozíciónkat, az utolsó helyre csúsztunk a visegrádi országok között, ami – legalábbis euróban történő összehasonlításban – a minimálbér-növekedés eddig emelkedő trendjét visszavetette. Figyelembe kell venni ugyanakkor, hogy ez januári adat, azóta újra sokat változott a forint árfolyama.
A privát szektorra jellemző átlagos bérszínvonal euróban a legnagyobb mértékben, 14 százalék Németországban nőtt, de 5–10 százalék közötti növekedést ért el Szlovákia, Horvátország, Lettország és Észak-Macedónia is. A magyar átlagbér értéke euróban számítva nem változott, 1 150 euró körül van, a V4-ek közül csak Szlovákiát előzzük meg.
Áfa és online számla
A forgalmi adók mértékében az elmúlt évben nem történt változás a régióban, a normál áfakulcsok átlagosan 21 százalék körül mozogtak, azonban országonként nagyfokú eltéréseket mutatnak. A Magyarországon és Horvátországban hatályban lévő 27, illetve 25 százalékos normál áfakulcs továbbra is különösen magasnak számít. Összehasonlításképpen: Németországban, ahol az átlagbér már megközelíti a 4 000 eurót, 19 százalék a normál áfakulcs.
A világjárvány megjelenése előtt a kormányok arra törekedtek, hogy a fogyasztás növekedésére építsenek, a forgalmi típusú adók pedig az állami költségvetések egyik legfontosabb bevételi forrásává váltak. Az államok egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek az adóbeszedés hatékonyságának javítására, digitális technológiával próbálnak fellépni a visszaélések ellen, mivel ezen a területen a legnagyobb az adókijátszás veszélye. A cél az értékesítési folyamat végpontok közötti figyelése, a nem adózó ügyletek felderítése és az adócsalások visszaszorítása. Az online pénztárgépek bevezetése is eredményes eszköznek bizonyult a gazdaság fehérítésében, ezt pedig az online számlaadat-szolgáltatás követte.
"Az év elején befejeződött a valós idejű adatszolgáltatási rendszer kiépítése, az online számlaadat-szolgáltatás január 4-e óta minden számlára, így a belföldi és külföldi magánszemélyeknek és vállalkozásoknak kiállított bizonylatokra is vonatkozik. Az adóhivatal gyakorlatilag minden számláról online úton adathoz jut, az adóelkerülés lehetősége ezzel a kisebb üzleteknél is minimálisra csökken – fogalmazott a Mazars adóigazgatója. Hozzátette: A valós idejű adatszolgáltatási rendszer kiterjesztése új teret nyit a kockázatelemzésnek és az ellenőrzéseknek, másrészt megjelenhetnek új állami szolgáltatások is, például az adóhatóságon keresztüli online számlázás, valamint áfabevallási tervezet elkészítése a bejelentett számlák alapján."
A nemzetközi e-kereskedelem szabályrendszere is átalakul 2021. július 1-jétől. Uniós szinten jelentős változás a forgalmi típusú adóztatásban, hogy az OSS-rendszert (Egyablakos Rendszer, korábban MOSS rendszer, amely csak a távközlési, rádió- és televízióműsor-, illetve elektronikus szolgáltatásokra volt alkalmazható) kiterjesztik általános jelleggel a távértékesítésre (magánszemélyek számára történő értékesítésekre), valamint valamennyi, nem adóalany részére nyújtott szolgáltatásra, melyeknek teljesítési helye a fogyasztás tagállamában található.
Társasági adó
Továbbra is szembetűnő, hogy az egyes országok nagyon eltérő hangsúlyt helyeznek a vállalati nyereség megadóztatására: a legalacsonyabb és a legmagasabb adókulcs között 22 százalékpont különbség van. Németországban a legmagasabb a társasági jövedelemadóztatás (31 százalék), Magyarországon és Montenegróban a legalacsonyabb (9 százalék), míg a régió országaiban jellemzően 15-20 százalék körül alakul a társasági adó kulcsa.
Az adóverseny korlátai azonban egyre inkább láthatóvá válnak. Egyrészt nem találunk olyan országot, ahol a nyereségadó mértéke csökkent volna, másrészt az Európai Unió is tudatosan törekszik az adóverseny korlátozására. A cél a társasági adózás közös keretrendszerének kialakítása, vagy legalábbis a legkárosabb adóelkerülési technikák alkalmazásának megakadályozása. Fontos eszköz ebben az erőfeszítésben az adóelkerülés elleni irányelv (ATAD, 2016/1164 EK Irányelv), melyet 2019. január 1. óta kötelezően alkalmaznak a tagállamok, így az utóbbi évek legnagyobb kihívása az uniós szabályok átültetése volt, ideértve a kamatlevonási korlátozásokat is. Ugyancsak az ATAD-ra vezethető vissza az offshore (ellenőrzött külföldi társaság, CFC)-szabályok egységesítése is.
A globális minimumadó tervezett bevezetése pedig alapvetően változtatja meg a társasági adózás jövőjét, valamint az országok közötti adóverseny színterét.
A hagyományos társasági adót alkalmazó közép- és kelet-európai országok kivétel nélkül lehetővé teszik a korábbi években elszenvedett veszteségek átvitelét és a későbbi évek pozitív adóalapjához való viszonyítást. Ezzel a lehetőséggel csak előre meghatározott időszakban lehet élni, általában 5–7 évig, helyenként csupán 3–4 évig. 7 ország engedélyezi a korlátlan veszteségátvitelt.
A társasági nyereségadóról szólva érdemes kiemelni, hogy Magyarország és Litvánia továbbra sem alkalmaz forrásadót a tőkejövedelmekre. 2019 óta pedig itthon is elérhető a csoportos társasági adózás, amire korábban csak Ausztriában, Lengyelországban és Bosznia-Hercegovinában volt mód.
Transzferárazás
2021-re a transzferárszabályozás gyakorlatilag az összes ország adórendszerében megjelent, Montenegró kivételével. Az OECD által előírt, az átláthatóság javítását célzó „country-by-country reporting” (CbCR) elérhetővé teszi az adókockázatok felméréséhez szükséges információkat a helyi adóhatóságok számára.
Dr. H. Nagy Dániel kiemelte: "A társasági adózásban a transzferárazás következetesebb alkalmazása figyelhető meg, amelyet egyre inkább kiterjesztenek a helyi adóztatásban is. Ugyanakkor egyre nagyobb jelentőségre tesz szert a magyar jövedelemadózásban az a választható megoldás, amely – Észtországhoz és Lengyelországhoz hasonlóan – csak a vállalkozásból kivont osztalékot, illetve tőkejövedelmet tekinti az adóztatás alapjának, nem pedig a nyereséget, illetve a veszteséget. Ez a kisvállalati adó, amelynek hatályát a jogalkotók évről évre egyre jobban kiterjesztik."
A transzferárakkal kapcsolatban az elmúlt év legnagyobb kihívása vitathatatlanul a pandémia következményeire való reagálás volt. A válság átalakította az elvárható profitszintet, a multinacionális vállalatoknak be kellett avatkozniuk az árazási struktúrájukba, az pedig továbbra is kérdés, hogy az adóhatóságok mennyire fogják vitatni a korábbi évekétől jelentősen elmaradó adóalapmértékeket.
És hogy mi következik a társasági adózásban, azt mutatja a G7 döntése a globális minimumadó bevezetéséről. Még nem látjuk a történet végét, de egyértelmű, hogy egyre kevesebb lehetőség lesz arra, hogy a multinacionális cégek nyereségátcsoportosítást alkalmazzanak. Magyarország kedvezőtlenül fogadta a globális minimumadó irányába tett nemzetközi lépéseket, hiszen az ország egyik legnagyobb versenyelőnye éppen a kirívóan alacsony (9 százalék) társaságiadó-kulcs.
