A távoli utak iránti kereslet is jelentősen nő majd. A Közel-Keletről Európába érkező utasok száma várhatóan 93 százalékkal, az ázsiai-csendes-óceáni térségből érkezőké pedig 88 százalékkal emelkedik a következő évtizedben – a világszerte növekvő életszínvonal miatt egyre több fogyasztó lép be a nemzetközi utazási piacra. A főbb nem európai küldőpiacok közül várhatóan Kína (+138 százalék) és Dél-Korea (+121 százalék) erősödik majd különösen.
A hagyományos turisztikai célpontokon túl
A népszerű úti célok – például Spanyolország, Franciaország és az Egyesült Királyság – továbbra is keresettek maradnak: az előrejelzések szerint 2036-ban az öt legnépszerűbb célország adja a nemzetközi szállásfoglalások több mint felét. A jelentés ugyanakkor megállapítja, hogy a legerőteljesebb növekedés egy része Európa hagyományos turisztikai központjain kívül következik be.
A közép- és kelet-európai országok, a balti államok és a Balkán egyes részei várhatóan jelentősen felülmúlják Európa átlagos nemzetközi turisztikai növekedését. Magyarország az egyik olyan úti cél, amely növekedése (80 százalék) meghaladja az európai átlagot (42 százalék). Ezeken a piacokon a javuló közlekedési összeköttetések és az utazók új, megfizethető utazási élmények iránti igénye a turisztikai fejlődés korai szakaszában teremt lehetőséget a befektetők, fejlesztők és szállodatulajdonosok számára.
