A téma aktualitását mutatja a rendkívül magas - több, mint 10 ezres - kérdőív kitöltés. A kifejezetten egészségügyi költésekkel kapcsolatos kérdésekre figyelemre méltó válaszok érkeztek.
Romló életszínvonal, korlátozottabb egészségügyi hozzáférés
Míg a válaszadók majdnem felének (45 százalék) ugyanolyan maradt az anyagi helyzete, közel 40 százalékának romlott az életszínvonala az elmúlt egy évben. Ugyanebben az időszakban a kitöltők 33 százalékának kellett növelnie családja egészségügyi kiadásait.
Pedig a legtöbben megpróbáltak spórolni. Visszafogták a táplálék kiegészítőkre (37 százalék), magánorvosra (34 százalék) guruló forintokat. Sőt, több ezren az egészséges táplálkozást is feláldozták a takarékosság oltárán, hiszen 29 százalék ezen a területen is csökkentette a korábban még erre szánt összeget. Sajnos három kitöltőből kettőnél voltak olyan szolgáltatások is, amelyeket – bár szükség lett volna rá – nem vehették igénybe. A legtöbben (32 százalék) a fogászati kezeléseket halasztották el, de kimaradtak magánorvosi vizetek, diagnosztikai eljárások és gyógytorna is.
Állami vs. magán, avagy, ha nincs szamár, jó a ló is
A magánellátásra vonatkozó kérdések eredményei önmagukért beszélnek. Elgondolkodtató, hogy csak a válaszadók 7 százaléka nem használ magánorvosi ellátást. 30 százalékuk szerint a magánegészségügyi szolgáltatások egyre drágábbak, ezért inkább az államiba próbálnak bejutni. Viszont több, mint 50 százalék azért kénytelen egyre többet magánorvoshoz járni, mert egészen egyszerűen nem fér hozzá az államilag finanszírozott doktorokhoz.
