Csupán öt ország adja az EU exportjának közel 90 százalékát. Az európai antik tárgyak globális kereskedelmét a piac mindkét oldalán néhány kulcsfontosságú szereplő uralja.
Franciaország jelentős előnnyel vezeti az exportot, míg az Egyesült Államok a legfontosabb célpontja ezeknek az áruknak.
Az ENSZ Comtrade adatai a 100 évnél idősebb tárgyakat definiálja antikként. Franciaország egyértelműen vezető szerepet tölt be az európai antik exportpiacon, 139 millió dollárral, ami több, mint az összes többi ország együttes értéke.
Ez a dominancia számos strukturális előnyt tükröz. Párizs a világ egyik vezető aukciós központja, sűrű galéria-, kereskedő- és aukciósház-hálózattal, amely elősegíti a globális értékesítést. Franciaország kulturális javak hatalmas készletével rendelkezik, a képzőművészeti alkotásoktól és a bútoroktól kezdve a ritka gyűjthető tárgyakig, amelyek évszázados művészi és politikai befolyásnak az eredménye.
Más európai országok, mint például Németország, Hollandia és Ausztria is részt kérnek a piacból, de sokkal kisebb mértékben. Viszonylag korlátozott exportértékük rávilágít arra, hogy mennyire koncentrált a kínálati oldal.
Ki vásárolja meg Európa múltját?
Az Egyesült Államok jelentős előnnyel vezet, 105 millió dollár értékben importál antik tárgyakat, ami a teljes mennyiség 44 százaléka. A második helyen az Egyesült Királyság áll, amit követ az EU-n belüli kereskedelem és az ázsiai piacok, mint például Kína és Hongkong.
