Az orosz kőolajról való fokozatos leválás Magyarország és Szlovákia számára megvalósítható volna. A Horvátország felől érkező, nem orosz nyersolajat szállító Adria-vezeték képes kielégíteni a két ország szükségleteit.

Ami az orosz gázt illeti, a két ország annak való kitettsége még erősödött is az ukrajnai orosz invázió óta. Magyarország és Szlovákia együttes függősége az orosz vezetékes gázellátástól 2021-ben 57 százalékon állt, ez emelkedett 2024-re 70 százalékra.

Európa az ellátásbiztonság veszélyeztetése nélkül is képes volna az orosz gáz fokozatos kivonására. Európának konkrét határidőt kell szabnia az orosz gáz teljes körű kiszorítására, legkésőbb 2025 végéig.

Az EU-nak szankciókat kell bevezetnie a Roszatom és valamennyi leányvállalata ellen, felgyorsítva a reaktorok üzemanyag-diverzifikációs folyamatát. Több uniós ország ugyanis, köztük Magyarország és Szlovákia, továbbra is indokolatlanul nagy mértékben függ a Kreml nukleáris monopóliumától.

Az Európai Unió a 2022-ben elfogadott hatodik szankciócsomag részeként Magyarország, Szlovákia és Csehország számára mentességet biztosított az orosz nyersolaj behozatalának tilalma alól. Ez a mentesség lehetővé tette, hogy ezek a tengerparttal nem rendelkező országok a 2022 decemberében életbe lépett, az orosz tengeri olajra vonatkozó általános uniós embargó ellenére továbbra is fogadhassanak orosz vezetékes nyersolajat. Az Unió elvárása az volt, hogy közben ezek az országok csökkentsék az Oroszországtól való függőségüket. Míg Csehország meg is kezdte leválását az orosz kőolajról, Magyarország és Szlovákia nem. Épp ellenkezőleg, a mentességüket vétófenyegetésekre használták, ragaszkodva az orosz energia tranzitjának fenntartásához. Magyarország és Szlovákia magatartása rendre gyengítette az Ukrajnával kapcsolatos közös uniós álláspontok kialakítását, és az Oroszországgal szembeni szankciók egységét.

Magyarország és Szlovákia gyenge lábon álló indoklással igyekezett fenntartani az orosz nyersolajimportot, pedig valójában sem technikai, sem gazdasági okok nem indokolják, hogy továbbra is kivételes bánásmódban részesüljenek.

Az EU az orosz gáztól való függőség csökkentését is hiába szorgalmazza, mivel Magyarország és Szlovákia növelte is a Török Áramlaton keresztüli importját, erősítve ezzel függőségét az orosz vezetékes gázellátástól. Sőt, Oroszország ukrajnai inváziója után e két ország orosz nukleáris fűtőanyagot is felhalmozott.

Semmi jele az orosz olajról való leválásnak

Magyarországra és Szlovákiába két nyersolajvezetéken keresztül érkezik az olaj: Ukrajna felől a Barátság-, illetve Horvátország felől az Adria-vezetéken. Utóbbit a horvát állami tulajdonú JANAF vállalat üzemelteti, és innen érkezik a nem orosz eredetű, adriai-partvidéki nyersolaj.

Bár az Unió ezzel a feltétellel engedélyezte a két ország átmeneti mentességét a szankciók alól, Magyarország és Szlovákia nem tett erőfeszítéseket az orosz nyersolajról való leválás érdekében.

Sőt, Magyarország még növelte is az orosz nyersolaj arányát: míg az invázió előtt az importált olajnak csak 61 százaléka érkezett Oroszországból, 2024-re ez az érték 86 százalékra nőtt. Szlovákiában bár ellentétes volt a tendencia, a tavalyi év végére lényegében ugyanezt az arányt produkálta.

A két ország orosz nyersolajimportja az ukrajnai invázió kezdete óta 5,4 milliárd euróval gazdagította a Kremlt. Jól érzékelteti az összeg súlyát, hogy ez 1800 Iszkander-M rakéta beszerzési költségének felel meg, amelyeket az ukrán infrastruktúra és civilek ellen vetettek be.

Az elmúlt két évtizedben a MOL a régió egyik legnagyobb olajipari vállalatává vált, amely szorosan kapcsolódik Oroszország legnagyobb magánolajvállalatának, a Lukoilnak a regionális terjeszkedéséhez is. Míg a legtöbb európai vállalat a Krím 2014-es annektálása óta az orosz energiától való függés visszaszorításának irányába mozdult el, a MOL szorosabbra fűzte együttműködését a Lukoillal, különösen a nyersolajellátás és a kiskereskedelmi benzinkúthálózatok terén. Ez a stratégiai partnerség jövedelmezőnek bizonyult a Lukoil számára, mivel lehetővé tette, hogy a nyugati szankciók elkerülése mellett közvetett piaci jelenlétet tartson fenn.

A kedvezményes árú orosz nyersolaj mind a MOL nyereségét, mind a magyar állam bevételeit növelte. 2023 elején a magyarországi üzemanyagárak meghaladták az uniós átlagot, annak ellenére, hogy az orosz nyersolaj átlagosan 77 százalékkal volt olcsóbb az Adria-vezetéken keresztül importált, nem orosz nyersolajnál. Miközben a MOL jelentős nyereséget könyvelhetett el az olcsó orosz kőolajnak köszönhetően, a fogyasztók ebből semmit nem érzékeltek. A vállalat bevétele 30 százalékkal nőtt az invázió előtti szinthez képest, annak ellenére, hogy a magyarországi belföldi üzemanyagárak 2024-ben is mintegy 5 százalékkal az uniós átlag felett maradtak. A vállalat profitját részben visszafogta a magyar kormány döntése, miszerint 2022 júniusától különadót vetett ki a kőolajipari vállalatok úgynevezett extraprofitjára. A magyar kormány és a MOL 2022 eleje és 2024 májusa között összesen 1,7 milliárd euró „extraprofitot” ért el a kedvezményes orosz nyersolaj vásárlásából, a magasabb fogyasztói árak fenntartása mellett.

Nem igaz, hogy az orosz olaj fokozatos kiváltása lehetetlen volna

Magyarország és Szlovákia következetesen ellenzi az orosz nyersolaj uniós szintű szankcionálását, pedig az Adria-vezetéken érkező nem orosz eredetű kőolaj ki tudná azt váltani. A magyar kormány azzal érvelt, hogy a JANAF nem végezte el a szükséges kapacitásfejlesztéseket, a horvát fél azonban cáfolt, és határozottan állítja, hogy az Adria-vezeték alkalmas volna az orosz olaj kiváltására. 2023-ban a MOL részt vett a JANAF-fal közös műszaki teszten, amely megerősítette, hogy a vezeték képes kielégíteni Magyarország és Szlovákia olajigényét.

A magyar kormány kritizálta még a JANAF állítólagosan magas tranzitdíjait, és kétségbe vonta Horvátország, mint energiapartner megbízhatóságát is. Bár a pontos adatok nem nyilvánosak, az igen, hogy mind a Barátság-, mind az Adria-csővezeték hasonló kalkuláció szerint alakítja ki díjait, a szállítási mennyiség és a távolság alapján. Az is tény, hogy az Adria-vezeték rövidebb és biztonságosabb is, hiszen a Barátság-vezeték háborús övezeten keresztül fut. Figyelembe véve ezt az ellátásbiztonsági kockázatot, a Horvátországból történő kőolajimport gazdaságilag is versenyképes.

A MOL megerősítette, hogy magyarországi és szlovákiai finomítói műszakilag képesek nem orosz nyersolaj feldolgozására, még ha gyengébb hozamhatékonyság és magasabb egységköltség mellett is. A Barátság-vezeték 2019-es megrongálása következtében történt leállás idején például Magyarország jelentősen növelte a nem orosz nyersolajimportot az Adria-csővezetéken keresztül, és ezzel átmenetileg 48 százalékra csökkent az orosz olaj részaránya.

Az orosz gázerőd

Több mint három évvel Oroszország ukrajnai inváziója után az EU a 2021-es 40 százalékról 2024-re 11 százalékra csökkentette az Oroszországból származó vezetékes földgázimportját. Ez részben annak is az eredménye, hogy Oroszország elzárta a gázszállítást azoktól a vevőktől, akik nem voltak hajlandók rubelben fizetni. Az Ukrajna és Oroszország közötti tranzitmegállapodás pedig 2024 végén lejárt.

Az EU csökkentett orosz gázimportja alól az egyik figyelemre méltó kivétel a Török Áramlaton keresztül érkező gáz. A 2021-es indulása óta egekbe szökött az orosz gáz tranzitmennyisége az EU-ba, 22 milliárd eurós bevételt generálva a Kremlnek, miközben Görögország, a Nyugat-Balkán, Románia, Moldova, Magyarország és Szlovákia számára is szállított gázt. A Török Áramlat aláássa az európai energiadiverzifikációs törekvéseket azzal, hogy elárasztja a piacot a kedvezményes árú gázzal. Becslések szerint 2024-ben az orosz vezetékes gázt a Török Áramlaton keresztül 12-15 százalékkal alacsonyabb áron értékesítették Európában az alternatív lehetőségekhez képest. Ez a kedvezményes árú gáz kiszolgáltatottá teszi a vevőket az energetikai zsarolásnak, visszaveti a fekete-tengeri termelést, és a cseppfolyósított földgáz (LNG) importjától is eltántorít.

Magyarország és Szlovákia a Török Áramlaton keresztül érkező orosz gáz két fő haszonélvezője. A két ország összesített orosz gázimportja 2024-ben mindössze 5,5 százalékkal csökkent, míg az EU 81 százalékkal mérsékelte az importot az invázió előtti szinthez képest. Ugyanebben az időszakban Magyarország és Szlovákia teljes gázfogyasztása 23 százalékkal csökkent, a két ország Oroszországtól való függősége ezért nőtt a 2021-es 57 százalékról 70 százalékra.

Magyarország – az Ukrajnán keresztül történő szállítás megszűnése után – a Kreml által támogatott stratégiai fontosságú közép- és délkelet-európai gázcsomóponttá vált. Magyarország növelte az orosz gáz Szlovákia felé irányuló re-exportját is, mivel elkötelezett a Gazprommal kötött hosszú távú gázszerződésének fenntartása mellett.

Európa képes boldogulni orosz gáz nélkül is

Európának konkrét határidőt kell szabnia az orosz gáz fokozatos, de teljes körű kiszorítására az Unióból. Ennek meg kell történnie legkésőbb 2025 végéig. Mivel az alternatív gázellátási útvonalak és az infrastruktúra már kellőképp mérsékli az ellátásbiztonsággal kapcsolatos potenciális kockázatokat, nincs ok kivételek fenntartására. Görögország, Bulgária, Románia, Szerbia és Magyarország számos stratégiai összekötővezeték-építést és LNG-projektet fejezett be, amelyek a legtöbb határponton lehetővé teszik a fordított áramlású gázszállítást.

Magyarország is képes volna a leválásra. Importálhatna több gázt Németországból, Svájcból, Olaszországból vagy Norvégiból, ahogy a horvátországi Krk terminálon vagy akár Ausztrián keresztül hozhatna be LNG-t.

A csendes orosz nukleáris függőség

Az orosz nukleáris ágazat ellen jelenleg nincsenek hatályban szankciók. Az európai vevők azonban az orosz nukleáris ipar elleni esetleges zavarok és szankciók miatt megkezdték a készletfelhalmozást. Magyarország, ahol az atomenergia az energiatermelés 44 százalékát teszi ki, 2022-ben drámai mértékben, 96 százalékkal növelte nukleáris üzemanyagimportját – ez a legnagyobb növekedés az uniós országok között. 2023-ban az orosz reaktorok üzemanyagimportja tovább nőtt, ezúttal 19 százalékkal. Ennek ellenére Magyarország nukleáris üzemanyagimportja 2024-re 22 százalékkal csökkent a 2021-es szinthez képest. Magyarország orosz kitettségét nagyban erősíti a Roszatommal a Paks II. atomerőmű bővítéséről szóló megállapodása is.

Az oroszországi import megugrása ellenére Magyarország tett lépéseket a nukleáris üzemanyag-ellátásának diverzifikálására. A magyarországi MVM Paksi Atomerőmű Zrt. üzemanyag-ellátási szerződést kötött a francia Framatome-mal, hogy biztosítsa a paksi erőmű működését. A francia cég azonban az orosz Roszatommal kötött megállapodást a VVER-reaktorok – köztük a magyarországiak – nukleáris üzemanyagának előállításáról. Magyarország azzal is erősíthetné energiaszuverenitását, ha a VVER-reaktorokkal már kompatibilis nyugati technológiát alkalmazná – ahogy egyre több ország fordul a Westinghouse-hoz a stabil nukleáris üzemanyag-ellátás biztosítása érdekében.

Szakpolitikai ajánlások

Annak érdekében, hogy Közép-Európa ne az orosz energiahordozók hátsóbejárataként működjön, az EU-nak ki kell vezetnie a kivételeket. Meg kell valósítani, hogy az orosz olaj- és gázimport teljesen leálljon az EU-ban, így Magyarországon és Szlovákiában is.

Az EU-nak meg kell szüntetnie a 833/2014/EU rendelet szerinti, az orosz kőolajimportra vonatkozó uniós tilalom alóli mentességet.

Az Európai Bizottságnak új ütemtervet kell elfogadnia az orosz gázimport fokozatos megszüntetésére (beleértve a Török Áramlaton keresztül történő szállítást is), az összehangolt LNG-importra és a Közép- és Délkelet-Európát átszelő, kétirányú áramlású rendszerösszekötő kapacitások kihasználására.

A MOL-nak hagynia kell, hogy a Lukoillal kötött, a nyersolajnak a Barátság-vezetéken keresztül történő szállítására vonatkozó hosszú távú megállapodása 2025. június végén lejárjon. Ha a magyar olajvállalat mégis a hosszabbítás mellett döntene, azt nem lehet másképp értelmezni, mint az orosz fél melletti elkötelezettségként, a magyar függőség tudatos fenntartásaként.

Magyarországnak és Szlovákiának maximalizálnia kell az Adria-vezeték kihasználását. A műszaki tesztek már igazolták, hogy a vezeték kapacitása meghaladja a két ország együttes szükségletét, tehát képes teljes mértékben kiváltani az orosz kőolajat.

Az EU-val együttműködve Magyarországnak és Horvátországnak független auditot kell kérnie a JANAF tranzitdíjainak tekintetében, hogy eloszlassa a versenyképtelenségre vonatkozó feltételezéseket. Ez megalapozná a JANAF-fal fennálló fizetési viták rendezésére is.

Az EU-nak szankciókat kell bevezetnie a Roszatom és valamennyi leányvállalata ellen, felgyorsítva a reaktorok üzemanyag-diverzifikációs folyamatát. (Az utolsó mérföld: Közép-Európa leválása az orosz olajról és gázról) című tanulmányt a Center for the Study of Democracy (CSD) és a Centre for Research on Energy and Clean Air (CREA) készítette)